Porcsalmi Bálintot javasolja ügyvezető elnöknek a Szövetségi Képviselők Tanácsának jövő pénteki ülésén – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor azt is elmondta: ha az SZKT úgy dönt, vállalja az államelnök-jelöltséget. A politikus meg is indokolta, miért fontos, hogy az RMDSZ-nek jelöltje legyen a novemberi elnökválasztáson.

Jövő héten véget ér a vakáció a politikában: a képviselőház rendkívüli ülésszakot tart, ülésezik az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, ugyanakkor hétfőn több ezer embert várnak az úzvölgyi katonai temetőnél tartandó megemlékezésre. Elsőként arról kérdezném, hogy milyen napirendi pontjai lesznek az SZKT marosvásárhelyi ülésének?

Három napirendi pont van: a szövetségi elnök politikai beszámolója és annak megvitatása mellett az SZKT megválasztja az ügyvezető elnököt és az ügyvezető elnökséget, illetve dönt az RMDSZ államfőjelöltjéről. Előtte lesz együttes frakcióülés is, amelyen a képviselőik és szenátoraink az őszi törvényhozási prioritásokról fognak beszélni.

Az ügyvezető elnök személyére a szövetségi elnök tesz javaslatot az SZKT-nak. Már korábban is jelezte, hogy szívesen dolgozna együtt továbbra is Porcsalmi Bálinttal. Őt javasolja ügyvezető elnöknek?

Igen. Már korábban, még a kongresszus előtt felkértem Bálintot, hogy vállalja el a továbbra is a tisztséget. Kért valamennyi gondolkodási időt, majd pozitív választ adott. Így együtt dolgozunk majd a következő nehéz időszakban, amelyben másfél év alatt egymás után három választási kampány is vár ránk. Nem kellett őt különösképpen győzködni, de nyilván egy ilyen felkérés előtt az ember általában gondolkodik, és utána ad választ. Sokat beszélgettünk az előttünk álló feladatokról, és az elképzeléseink olyan mértékben hasonlóak, hogy együtt tudjuk tovább vinni ezt a munkát.

Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az SZKT közvetlenül a tisztújító kongresszus után megválasztotta az ügyvezető elnököt és a csapatát. Belefér ez a három hónapos csúszás az alapszabályba?

Az RMDSZ alapszabályzata erről nem rendelkezik eléggé pontosan, nem szabályozza szigorúan ezt a kérdést. A szabályzat szerint a tisztújító kongresszus után az ügyvezető elnök és az alelnökök leteszik mandátumukat a szövetségi elnöknek. Ugyanakkor van egy olyan előírás, hogy az ügyvezető elnökség mandátuma négy évig tart. Ezt az ügyvezető elnökséget négy évvel ezelőtt, valamikor júliusban iktattuk be, ha jó emlékszem. Így valóban van egy egyhónapos csúszás ehhez az időponthoz képest. Másrészt pedig gondolkoztunk azon, hogy már a nagyváradi tisztújító kongresszuson válasszuk meg az ügyvezető alelnököt és az alelnököket. De a mandátumuk akkor még nem járt le, és kezdődött európai parlamenti választások kampánya. Főleg, ha az alapszabályzatban van annyi rugalmasság, akkor a kampányt nem azzal kezdjük, hogy újragondoljuk az ügyvezető elnökséget. Akik megírták annak idején az utólag többször módosított alapszabályzatot, nyilván sokféle élethelyzetet elképzeltek. De arra az élethelyzetre nem gondoltak, amikor az ügyvezető elnökség megválasztása éppen kampányidőszakra esik. Ez a magyarázata az egyesek szerint három hónapos, mások szerint egy hónapos, ismét mások szerint pedig semennyi csúszásnak.

Porcsalmi Bálint és egyes területi elnökök, helyi RMDSZ-vezetők kapcsolata az elmúlt két évben nem volt súrlódásmentes. Az ügyvezető elnököt támadások érték például a tavalyi alkotmánymódosító referendummal kapcsolatos markáns véleménye miatt. Várhatók-e emiatt esetleg meglepetések, amikor az SZKT az ügyvezető elnök személyéről dönt?

Nem számítok meglepetésre, mert az elmúlt napokban beszéltem a megyei elnökök nagy részével arról, hogy kit javaslok ügyvezető elnöknek. Teljes mellszélességgel támogatják Porcsalmi Bálint újraválasztását. Az RMDSZ-en belül mindig voltak véleménykülönbségek egy-egy témában. Voltak korábban véleménykülönbségek köztem és a korábbi ügyvezető elnök, Kovács Péter között is, köztem és Porcsalmi Bálint között is. Ezeket a véleménykülönbségeket az RMDSZ mindig a megfelelő módon tudta és tudja szerintem kezelni. Témától függetlenül a nézetkülönbségeknek továbbra is helye lesz az RMDSZ-ben.

Említette, hogy az SZKT az RMDSZ államelnökjelöltéről is dönt jövő pénteken. Ez formálisan hogyan zajlik? Több javaslat is lehetséges, és a testület szavaz?

Ez az RMDSZ-ben nem volt leszabályozva soha. Frunda György volt az első államfőjelölt, 1996-ban, akkor én még nem volt is voltam az RMDSZ-ben, nem tudom, hogy akkor miként esett rá a választás. Később, 2000-ben volt, aki Frunda Györgyöt, volt, aki Tőkés Lászlót jelölte, és az SZKT-szavazást Frunda nyerte meg. 2004-ben Markó Béla indult. Akkor az volt mindannyiunknak a véleménye, hogy a szövetségi elnöknek kell ezt vállalnia. 2009-ben pedig Markó Béla javaslatára én lettem a jelölt. Tehát ennek nincs egy bevett gyakorlata. Egyébként az államfőjelöltről nem csak az SZKT, hanem a Szövetségi Állandó Tanács is dönthet, nincs ennek semmi akadálya az alapszabályzatban. Jelölni pedig bárki jelölhet.

Feltételezem, az SZKT arról dönt majd, hogy az RMDSZ szövetségi elnöke legyen az államfőjelölt. Jól spekulálok?

Sokat beszélgettem a kollégákkal az elmúlt időszakban. Azt mondtam, ne vegyük olyan magától értetődőnek, hogy én leszek a jelölt. A kollégák nagyon nagy többségének a véleménye az volt, hogy ezt a feladatot a szövetségi elnöknek kell vállalnia. Ezt a javaslatot fogalmazták meg többen, az SZKT erről fog dönteni. Ma ez körvonalazódik. Hál`istennek az RMDSZ-nek sok olyan politikusa van, aki ezt a feladatot el tudja látni. És én most nem a kampányról beszélek, ezt is jó néhány ember végig tudná csinálni. De olyan politikusaink is vannak, akik az államelnöki feladatokat is jól tudnák látni.

Két elnökválasztási kampányt már végigcsinált úgy, hogy jól tudta, az RMDSZ jelöltjéből biztos nem lesz államfő. Miért érdemes ilyen körülmények között ezt a kampányt jól végigcsinálni?

Több szempontot is figyelembe kell venni. Az államfőjelölt indítása egyrészt az erdélyi magyarságról, a közösség önbecsüléséről szól, arról, hogy ennek az országnak a teljes jogú polgáraiként akár államelnököt is adhatnak, mert vannak a feladatra alkalmas személyiségeik. A másik szempont megmutatni azt, hogy az RMDSZ egy olyan politikai szervezet, amelynek vannak elképzelései az ország jövőjéről, és az erről szóló üzeneteit meg tudja fogalmazni a társadalom felé. Harmadrészt az elmúlt évek mindegyik választási kampánya remek felülete volt a románok és a magyarok közötti párbeszédnek. Elmondható, hogy a kormányzati szerepvállalásainkat sokkal nagyobb bizalommal fogadták, ha részt vettük az elnökválasztási kampányban, ezt erősítik a román politikából érkező visszajelzések. Negyedrészt: mivel a Romániában még létező előítéletek miatt a jelöltünk nem jut be a második fordulóba, nem létezik a szavazatmaximalizálás kényszere, a többi választási kampánynál relaxáltabb kampányt folytathatunk, és olyan témákat is be tudunk hozni, amelyek más politikai kampányaikban nem annyira hangsúlyosak. Azt is látjuk ugyanakkor, hogy amikor a parlamenti választásokkal egybeesett az elnökválasztás, mint ahogy volt 96-ban, 2000-ben, 2004-ben, akkor a két választáson elnyert szavazatszám egymáshoz közel állt. Amióta külön tartják ezeket a választásokat, az államfőválasztáskor a haszonelvű szavazat érvényesül, és 2019-ben sem lesz ez másképpen. Egy politikusnak ebben a tudatban kell vállalnia ezt a munkát.

A parlament már hétfőn elkezdi a munkát, olyan körülmények között, hogy az elmúlt két és fél évben megváltoztak a politikai erőviszonyok, egyre törékenyebb a kormánykoalíció többsége. Támogatta-e az RMDSZ a rendkívüli képviselőházi ülésszak összehívásáról szóló ellenzéki kezdeményezést?

Elvben támogattuk, de az aláírásunkkal nem tudtunk ehhez hozzájárulni, mert nem voltunk Bukarestben. Kérdés az, hogy mekkora lesz a jelenlét, lesz-e kvórum. Ez nem pártállás kérdése, attól függ, hogy a képviselők, szenátorok augusztus végi programja hogyan alakul.  A kollégákat arra kértem, hogy aki itthon van, vegyen részt az ülésszakon.

A koalíció vezetőinek szerda esti ülésén eldőlt ugyan, hogy az ALDE egyelőre kormányon marad, de szeptemberben még sok minden máskép alakulhat. Ebben a kontextusban jelentette ki korábban a miniszterelnök, hogy szeretne tárgyalni az RMDSZ elnökével a kormány támogatásáról. Leül-e erről beszélgetni Viorica Dăncilával?

Nyár eleje óta nem beszélgettem a miniszterelnökkel, de sok mindenről lehet és kell beszélni Viorica Dăncilával, főleg a kormány kisebbségpolitikájával kapcsolatban. Egy témáról azonban nem tudunk érdemben tárgyalni: a koalíció helyzetéről, sorsáról, az RMDSZ ebben játszott szerepéről. Fel sem merül, hogy kormányzati szerepet vállaljunk, ez ki van zárva. A koalíció még létezik, ma még van többsége, ehhez nem kellünk mi. Ha pedig elveszíti a többségét a koalíció, akkor ez van. Mi a többségből kiváló politikai erőt nem fogjuk helyettesíteni. Ezt tudom erre válaszolni, és az álláspont a következő időszakban nem fog változni.

Tekintettel az előzményekre, több ezer embert várnak hétfőn a hagyományos augusztus 26-ai megemlékezésre az úzvölgyi temetőnél. Számít-e provokációkra?

Remélem, hogy nem lesz semmilyen provokáció. Valóban sokan meg fognak jelenni. Mi azt mondtuk, hogy ezen a megemlékezésen politikai beszédekre nincs szükség. A politikai munkára akkor van szükség, ha meg kell oldani ezt az ügyet.

A székelyföldi közösség, az RMDSZ a haditemető eredeti állapotának helyreállítását kérte. A témáról tartott román-magyar katonai szakértői tárgyalások még nem értek véget. Milyenek a kilátások a temető ügyének megoldására?

Szeptemberben lesznek újabb román-magyar katonai szakértői találkozók, ezek egyik helyszíne éppen az úzvölgyi temető lesz. Ezeknek a találkozóknak az eredményét mindenképpen megvárnám, mielőtt bármiféle nyilatkozatot tennék.