A szatmárnémeti római katolikus székesegyházban tartott Szent István-napi ünnepi szentmisével és azt követő koszorúzással  megkezdődött kedden a hatnapos  XVIII. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat. 

Államalapító Szent István, az első magyar szent személyében a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fővédőszentjét tiszteli – az ünneplő hívekkel megtelt szatmárnémeti székesegyházban Schönberger Jenő megyéspüspök mutatott be szentmisét, hálát adva a magyarság első királyáért, aki jó példával járt elől. 

„Szent István királyunk ünnepe egy családdá akarja tenni az egész magyarságot, s ezért fontos, hogy az ő hagyatéka – az Istenben való hit és a szeretet – elsősorban a családokban éljen. Egy szívvel adunk hálát a Jóistennek államalapító királyunkért. Nem csak azért, mert egy földi országot szervezett meg és hagyott utódaira, hanem sokkal inkább, mert a szívünkbe oltotta a mennyország szeretetét is. Szent István azt akarta, hogy egy nagy család legyen az ő népe. S ez a nagy család most könyörög hozzá, újra kérve: áldja meg nemzetét” – mondta a püspök. 

Szentbeszédében rámutatott: érdemes elgondolkodni azon, miként is sikerülhetett Szent Istvánnak kereszténnyé tenni egy országot, a magyar népet abban a korban, amikor a kereszténység még relatív ismeretlen és nem igazán tolerált volt.  Amikor azonban válságba jutott az ország és a megmaradás lett a tét, felvetődött a kérdés, hogyan lehet megmaradni Európában, hogy lehet itt házat, hazát építeni? Szent István csodálatos életlátással fedezte fel, hogy csak akkor lehet itt hazája a magyarságnak, ha elfogadja az Istenszeretetet, meg tud gyökerezni abban – ő pedig példával járt a népe előtt, hogyan kell Krisztust követve, boldogan, testvériségben élni. 

A Szent Korona és ezzel az ország felajánlásának gesztusát vizsgálva Schönberger Jenő így fogalmazta meg annak üzenetét minden magyar felé: „Szent István a koronáját és újonnan létrejött királyságát felajánlotta a Szűzanyának. Ezzel minden katolikus testvérünknek azt üzeni, hogy családnak tekinti a népét, amelynek anyára van szüksége, s ezért azt a Szűzanya pártfogására bízza. Protestáns testvéreink számára Szent István tette a mai evangélium fényében azt üzeni, első királyunk az üdvösséget támogatta, és mint mélyen hívő ember, felelős vezető nem politikai tényezőkben, földi szövetségeseiben bízott elsősorban, hanem Istenre épített és bizalommal az isteni gondviselésre hagyatkozott. Az ország felajánlásának gesztusa a nem keresztény, de Istenben hívő testvéreink számára is jelentéssel bír. Ezzel a cselekedettel az ország első embere kinyilvánította az égi hatalomnak való alárendeltségét, az egy Isten gondjára bízva országát és népét".

Szentbeszéde végén a főpásztor a magyarság és Európa viszonyát tekintve a hitben való megmaradás fontosságát emelte ki: "Furcsa helyzet adódott ma Európában. Annak idején Európa térítette meg a magyarokat, illetve Szent István király, felismerve a kereszténység életben tartó erejét, először ő maga lépett Krisztus nyomába, majd pedig őt követte egy nép –  ezért apostoli király. Ma pedig Európa el akarja taszítani a magyar népet is Istentől. De ez nem megy olyan könnyen. Azért imádkozzunk, hogy Szent István öröksége, amit ő életpéldájával pecsételt meg, az egész nagy magyar család öröksége legyen és mindenki tudja megbecsülni. Elsősorban otthon, a mi családunkban őrizzük ezt az örökséget. A családok összeadódva, a házak hazát képviselnek. A haza pedig otthont ad egy nemzetnek!”

A szentmise záró áldása után a székesegyház felújítása miatt idén kivételesen nem az épület homlokzatán lévő, egészalakos Szent István-szobornál helyezték el a koszorúkat, hanem a székesegyház Szent István mellékoltáránál, azon oltárkép előtt, amelyen Szent István felajánlja koronáját és királyságát az Istenszülő Szűz Máriának.

Kulturális kavalkád következik

Az ünnepi momentumokat követően a PMN a rá jellemző kulturális kavalkáddal folytatódik kedd délután: az Iparosotthonban Fábri Zoltán ikonikus filmjét, A Pál utcai fiúkat; a Tűzoltótorony körüli, különösen hangulatos terecskén az Árgyélus Színház előadásában Teremtésmesét láthatnak az érdeklődők; az Északi Színházban az elmúlt évszázad eseményeit táncolják el – irodalmi szövegtöredékekkel, naplórészletekkel, vetítéssel „fűszerezve” –  a Bekecs Néptáncegyüttes előadói, majd a Tűzoltótorony tövében a milánói Scalát is meghódító, szatmárnémeti Nagy Norbert tenor előadásában csendülnek fel klasszikus darabok és filmzenék, a Partiumi Magyar Napok első napja pedig egy különleges csemegével, Szász Attila filmalkotásával, az Örök téllel zárul, szabadtéri vetítésben