A Népi Mozgalom Pártja (PMP) a Nép Ügyvédjéhez fordul a módosított közigazgatási törvénykönyvvel kapcsolatban, mert Eugen Tomac pártelnök szerint a jogszabállyal a Viorica Dăncilă vezette kabinet megpróbálja az ország második hivatalos nyelvévé tenni a magyart.

A PMP elnöke „gyilkos közigazgatási törvénykönyvnek" nevezte a Dăncilă-kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett jogszabályt.

„Megengedhetetlen, hogy egy idegen kormány, a budapesti kabinet szabja meg Románia kormányának, miként képviselje Románia érdekeit. Valamennyi európai uniós tagállamnak világos külpolitikája van az állam hivatalos nyelvével kapcsolatos törvényi keretet illetően. Ezzel a politikai trükkel a Dăncilă-kormány gyakorlatilag megpróbálja az ország második hivatalos nyelvévé tenni a magyart, ami elfogadhatatlan. Ezt mi az ország eladásának tekintjük. Franciaországban, ahol több száz nemzeti kisebbség él, sosem fogják azt látni, hogy az emberek ilyen jogokat követeljenek maguknak, amelyeknek egyébként semmi közük nincs az európai törvényekhez" – fogalmazott Tomac a PMP országos végrehajtó tanácsa ülésének végén.

A pártelnök hozzátette, a román nyelv is az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, és minden román állampolgárnak – nemzetiségtől függetlenül – „megtiszteltetés" kellene legyen, hogy ezt használhatja az állami intézményekben.

„Nem értem, miért okozna problémát tisztelettel és lojalitással viszonyulni az állam hivatalos nyelvéhez, ez a politikai engedmény pedig megengedhetetlen. A budapesti kormánynak éppen elég problémája van otthon, nem kellene még azt is megszabnia, hogy mit tegyünk mi itt, Bukarestben" – nyomatékosította a PMP elnöke.

Az egyik módosítás értelmében az önkormányzatok jóváhagyásával azokon a településeken is alkalmazhatók az anyanyelv-használati jogok, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.

Eközben az RMDSZ szerint a közigazgatási törvény visszalépést jelent a megszerzett jogok biztosítása terén. A magyar érdekvédelmi szervezet ezek közt említi a többek között azt, hogy a helyi tanácsok dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak. Az RMDSZ 2006-ban elérte, hogy anyanyelv-használati jogait akkor se veszíthesse el a magyar közösség, ha a jövőben számaránya bizonyos településen 20 százalék alá esik. A sürgősségi kormányrendelet jelenlegi formája szerint ez csak a következő népszámlálás jóváhagyásáig érvényes.