Egy jó és egy rossz hírrel szolgált legfrissebb jelentésében a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A jó hír az, hogy világszerte tovább csökkent az atomfegyverek száma. A rossz hírt pedig az jelenti, hogy a nukleáris fegyverek pusztító hatása mára már gigantikus méreteket öltött, mindez pedig katasztrofális következményekkel járhat.

A SIPRI adatai szerint a világon jelenleg 13 865 – más források szerint 14 500 – nukleáris fegyver létezik, azaz számuk 2018 elejéhez képest mintegy hatszázzal csökkent, a meglévők azonban jóval hatékonyabbá váltak.

A világon jelenleg kilenc atomhatalom létezik: Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. A nukleáris fegyverekkel rendelkező országok folyamatosan korszerűsítik készleteiket, Kína, India és Pakisztán pedig számbelileg is növeli atomfegyver-készletét.

A nukleáris fegyverek számának csökkenése elsősorban az Egyesült Államoknak és Oroszországnak köszönhető. Ez a két ország eleget tesz a 2010 áprilisában aláírt New Start megállapodásnak, amely a működőképes robbanófejek számának csökkentésére és a hidegháború időszakában felhalmozott robbanófejek hatástalanítására vonatkozik.

Ez a megállapodás azonban 2021-ben lejár, és egyelőre az érdekelt országok nem sokat tesznek a szerződés meghosszabbításáért, miközben pedig Oroszország és az Egyesült Államok között egyre növekszik a feszültség. A SIPRI szerint a 2019-ben „felleltározott” 13 865 nukleáris fegyver közül legalább 2000 magas fokú operatív készültségi állapotban van.

Washington és Moszkva magasan vezet

A világon létező atomfegyverek 92 százaléka Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van. Oroszország 2019-ben 6500 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, miközben egy évvel korábban azok száma 6850 volt. Az Egyesült Államoknak valamivel kevesebb nukleáris fegyvere – „mindössze” 6185 atomtöltete van. Washington is csökkentette atomfegyvereinek számát, amely 2018-ban még 6450 volt.

A többi nukleáris hatalom atomfegyvereik számát illetően messze leszakadt e két országtól, a harmadik helyen szereplő Franciaország csak 300 töltettel rendelkezik – annyival, akárcsak tavaly. Kínát 290 nukleáris fegyverrel jegyzik, ezek száma 2018-hoz képest tízzel csökkent. A sorrendben az ötödik helyezettnek, Nagy-Britaniának 200 atomfegyvere van, miközben 2018-ban még 215 robbanófejjel rendelkezett.

A szigetországot 150-160 töltettel Pakisztán követi, a csökkenés itt egy év alatt 10 robbanófej volt, a 130-140 fegyverrel rendelkező India csak kevéssel maradt le szomszédja mögött. A SIPRI adatai szerint Izrael nukleáris tölteteinek száma 80-90 között van, Észak-Korea pedig 20-30 atomfegyver birtokában van. Utóbbi állam növelte készletét, hiszen egy évvel korábban csak 10-20 robbanófejjel jegyezték.

Az Egyesült Államokat és Oroszországot kivéve – amelyek megengedik nukleáris fegyvereik nemzetközi ellenőrzését – a többi nukleáris hatalom esetében csak sejteni lehet atomfegyvereik valós számát.

79 ezer négyzetkilométeres tűzgömb

Tudósok kiszámították, mekkora pusztítást okozna az, ha bevetnék az összes atomfegyvert. Az oroszok 50 megatonnás kísérleti Cár-bombája nagyjából 2500-szor nagyobb pusztítást végezne, mint a Hirosimára 1945-ben ledobott atombomba. Szerencsére azonban a mai atomfegyverek a Cár-bomba hatóerejének a századát sem érik el. Az amerikaiak B83-as jelzésű bombája „csak” 97 Hirosima elpusztítására lenne képes.

De la ledobnák Moszkvára, akkor a Kreml helyén nyomban 420 méter átmérőjű, 92 méter mély kráter keletkezne, a következő másodpercekben pedig 5,7 négyzetkilométernyi terület változna, többmillió Celsius fokot is elérő összefüggő tűzlabdává. A robbanás lökéshulláma 16,8 négyzetkilométeren minden épületet elpusztítana, 420 négyzetkilométeres körzetben mindenki harmadfokú égési sérüléseket szenvedne, a radioaktív felhő pedig megölné az életben maradtak 50-90 százalékát 20,6 négyzetkilométeren belül – szélcsendes időben. Ha feltámadna a szél, akkor aligha lehetne előre jelezni a halottak számát.

Elméleti számítások szerint, ha valamennyi nukleáris töltet egyszerre robbanna fel, akkor egy 79 ezer négyzetkilométernyi, hatalmas tűzgömb keletkezne és csaknem 6 millió négyzetkilométeres körzetben mindenki halálra égne, további közel 285 ezer négyzetkilométeres körben az ott élők legalább fele halálos adagú sugárdózist kapna.

De igazából nem is ez lenne a végzetes. A robbanások nyomán beállna ugyanis a „nukleáris tél”: hatalmas mennyiségű por, egyéb részecske kerülne a levegőbe. Ennek nyomán lehűlne a bolygó légköre, a napsugárzás akár száz százalékkal csökkenne, márpedig napfény nélkül nincs fotószintézis, így a növényzet teljesen kihalna, ezzel pedig összeomlana a tápláléklánc. Azaz nagy valószínűséggel megszűnne az élet a földön.

Két percre a végtől?

A hirosimai és nagaszaki amerikai nukleáris támadást követően a világ 1962-ben, a kubai rakétaválság idején állt a legközelebb a nukleáris háborúhoz. Azóta azonban tovább romlott a helyzet. Az „atomóra percmutatója” – amely azt mutatja, mennyire lehetünk közel a földet lakhatatlanná tevő, az emberiség nagy részét elpusztító nukleáris háborútól – még soha nem volt olyan közel a 12 órához, azaz a „világvégéhez”.

Az „atomóra” szerint tavaly például alig két percnyire lehettünk a katasztrófától, hiszen jelentős változás állt be a nemeztközi erőviszonyokban, a három legnagyobb atomhatalom között tovább fokozódott a politikai és a gazdasági feszültség. Emellett befolyási övezeteik növelése miatt a NATO és Oroszország atomfegyverei földrajzilag is közelebb kerültek egymáshoz, de az atomtölteteket célba juttató rakéták is sokkal gyorsabbak, mint voltak néhány évvel ezelőtt.

A világ a Szovjetunió összeomlásának évében, 1991-ben volt a legbiztonságosabb, akkor úgy tűnt, véget ért a világháború, megszűnik a feszültség a két nagyhatalom között.