Megkezdődött a szakmai egyeztetés és a kölcsönösen elfogadható megoldás keresése az úzvölgyi katonatemető ügyében a magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek között - közölte az MTI-vel Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, a magyar küldöttség vezetője szerdán.

A magyar küldöttség Bukarestben a Hősök Emlékének Országos Hivatala (ONCE) vezetőségével tárgyalt, a megbeszéléshez később Nicolae Nasta, a román védelmi minisztérium parlamenti államtitkára is részt vett. A felek kölcsönösen bemutatták egymásnak azokat a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat, és lehetőséget biztosítottak egymásnak ezek kölcsönös tanulmányozására.

Kovács Vilmos szerint a román fél számára is egyértelművé vált, hogy Dormánfalva önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését kérte. Ennek első lépéseként kezdeményezték a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását.

A román fél azzal a feltétellel tartja elfogadhatónak az exhumálást, ha az a hősi temető egészére kiterjed - magyarázta a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Egyelőre abban maradtak, hogy mindkét fél tanulmányozza azokat a forrásokat, amelyeket egymással megismertettek. 

Az egyeztetés folytatódik

Az egyeztetés szeptemberben a helyszín közös bejárásával folytatódik. Mivel az úzvölgyi sírkertben más nemzetiségű katonák is nyugszanak, erre valamennyi érintett ország katonai attaséját meghívják.

Az MTI kérdésre válaszolva Kovács Vilmos azt mondta, nem tekinti eldöntött ténynek, hogy az úzvölgyi hősi temetőt a román védelmi minisztérium veszi át. Hozzátette: valóban elindítottak Bukarestben egy ilyen irányú folyamatot, de az egyeztetésen a magyar fél jelezte, hogy ezzel nem ért egyet, hiszen a temetőt eddig a csíkszentmártoni önkormányzat gondozta, "nem is rosszul". Kovács Vilmos kifejezte reményét, hogy a szeptemberi helyszíni szemlén mindenki számára megnyugtató, a helyi magyar és román közösség számára is elfogadható megoldást tudnak találni.

Megjegyezte: a hadisírgondozásról szóló román-magyar kormányközi megállapodás nem tiltja ugyan, hogy kivételes helyzetben egy hősi temetőt állami kezelésbe vonjanak, de a megállapodás azt is leszögezi, hogy a partner előzetes beleegyezése nélkül ezt nem lehet megtenni. Mint mondta: Magyarországon egyetlen egy haditemető sincs állami kézben, ezek kizárólag önkormányzati és egyházi kezelésben vannak.

"Ma itt egy szakmai egyeztetésen vettem részt a román partnerrel. Nyilván ennek a konfliktushelyzetnek van több más olvasata, de úgy gondolom, hogy szakmai alapon kell nyugodnia annak a megoldásnak is, amelyet egyébként a román partner is, amint több alakalommal hangsúlyozta, mindenki megelégedésére szeretne megtalálni. Remélem, hogy ez így is lesz" - összegezte a bukaresti találkozó tapasztalatát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy moldvai, Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, mára már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE két hete közzétett összegzése szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Dormánfalva önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt.