A művelődési minisztérium hétfőn kedvezően véleményezte az úzvölgyi osztrák-magyar katonai temetőben illegálisan felállított román emlékmű és az ott eltemetett román katonáknak emléket állító 50 betonkereszt művészeti koncepcióját. A tárca azonban figyelmeztette a dormányfalvi önkormányzatot, hogy a véleményezés csupán egy része az engedélyeztetési folyamatnak.

A művelődési minisztérium álláspontjáról szóló dokumentumot Hans Hedrich civil aktivista tette közzé kedden a Facebook-oldalán. Az iraton szereplő adatok szerint a dormánfalvi polgármesteri hivatal idén május 27-én kérvényezte a Bákó Megyei Művelődési Igazgatóságnál a betonkeresztek és az emlékmű felállításának engedélyezését. Kéréséhez az önkormányzat többek között a koncepció kigondolásával megbízott képzőművész (Andrei Dumitroaia) CV-jét, a "műalkotás" látványtervét, illetve több fontos dokumentumot – többek között a helyszín telekkönyvi kivonatát, a területrendezési tervet – csatolt.

A dormánfalvi polgármesteri hivatal a kulturális miniszter korábbi felszólításának tett eleget. Mint írtuk, Valer Daniel-Breaz május 7-én átiratban figyelmeztetette a polgármestert, hogy a román katonasírok parcelláját nem avathatják fel, amíg az önkormányzat nem teljesíti a törvényben előírtakat. Az akkori átirat részletesen felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyeket az önkormányzatnak be kell nyújtania a Bákó Megyei Művelődési Igazgatósághoz az engedélyeztetéshez. A hétfőn, június 24-én kiállított véleményezésében a miniszter hangsúlyozza: ez nem helyettesíti azt az engedélyt, amelyet az bákói igazgatóságnak kell majd kiállítania.

Korodi: felhívjuk a minisztérium figyelmét a törvénytelenségekre

Az RMDSZ-nek tudomása van a minisztériumi vélemenyezésről, és meg is fogja tenni a szükséges lépéseket – jelentette ki a Maszol érdeklődésére Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető. A Hargita megyei politikus elmondta: az RMDSZ még ezen a héten hivatalos átiratot küld a kulturális tárcának, amelyben felhívják a figyelmet, hogy a dormánfalvi önkormányzat által benyújtott dokumentációban olyan igazolásokkal támasztják alá a kérésüket, amelyek kiállítását törvénytelenségek előzték meg.

„Gondolok itt például az önkényes telekkönyveztetésre és a kataszteri számra” – fogalmazott Korodi. Hozzátette, hogy ha arra alapozva minősítették műalkotásnak a kereszteket, amit egyes román politikusok és civilek állítanak, hogy ott 149 román katona nyugszik, felhívják a figyelmet a tévedésre, hiszen a román hadisír- és emlékbizottság (ONCE) is kimondta, hogy csak 11 román katonát temettek el Úzvölgyében.

Kezdődnek a román-magyar tárgyalások

Mint ismert, Bukarestben szerdán kezdődik az a román–magyar kétoldalú tárgyalás, amelyet a két ország védelmi minisztériumainak és hadisírgondozó bizottságainak illetékesei tartanak a katonatemetőkről és emlékhelyekről (különös tekintettel az úzvölgyi temető helyzetére, miután az június elején incidensek helyszíne volt a temető védelmében békés tüntetésen résztvevő magyarok, illetve az emlékművek álcázott felavatására érkezett felbőszített románok között).

Az RMDSZ és a magyar külügy az eredeti állapotok helyreállítását kéri a román hatóságoktól. A temetőt a román védelmi minisztérium hatáskörébe szeretné helyezni a kormány. A történtek előzménye, hogy a Hargita és Bákó megye határán lévő, de közigazgatásilag a Csíkszentmárton községhez tartozó temetőben a Bákó megyei Dormánfalva önkényesen és – a művelődési minisztérium, az építkezési felügyelőség, a védelmi tárca és a közbeszerzéseket ellenőrző hatóság szerint is – törvénytelenül állíttatott emlékművet és betonkereszteket, azon a címen, hogy ott közel másfél száz román katona is alussza örök álmát (utóbb a hadisírgondozó bizottság is elismerte: csak 11 román katonát temettek ott el).