banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Temetőfoglalás: pontról pontra cáfolhatók a dormánfalvi polgármester állításai

Pontról pontra cáfolta kedden Hargita Megye Tanácsa a dormánfalvi polgármester úzvölgyi temetővel kapcsolatos hétfői állításait. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő szerint a hazai szakhatóságok is rájöttek arra, hogy ezzel a kérdéssel kezdeni kell valamit, mert nincs rendben.

A dormánfalvi polgármester úzvölgyi temetővel kapcsolatos állításai dokumentumokkal cáfolhatók, amit a közvélemény elé kell tárnunk – közölte kedden Borboly Csaba arra reagálva, hogy Dormánfalva elöljárója hétfőn közleményben reagált a katonatemetőben zajló építkezések kapcsán megjelent sajtóhírekre.

Hargita Megye Tanácsa elnöke szerint csak úgy érhető el, hogy a Bákó megyeiek elálljanak szándékuktól, ha minden követ megmozgatnak: politikai, diplomáciai úton, levéltári kutatásokon alapuló bizonyítékokat felmutatva, valamint közigazgatási lépésekkel – magánszemélyek beadványainak tömegével, különféle hatóságok, intézmények „ostromlásával”. „Kérek mindenkit, akinek valamilyen információ a birtokában van, ami segítheti ügyünket, küldje el, hogy tudjunk minden adatot felhasználni igazunk bizonyításakor” – ismételte meg korábbi felhívását a megyei tanács elnöke.

A cáfolatok pontról pontra

Mint írtuk, a dormánfalvi polgármester pontokba szedve érvelt amellett, hogy az úzvölgyi temetőt jelenleg újraépítik. Állítása szerint a temetőt az úgynevezett Hősök Emlékezete Egyesület (Societatea Cultul Eroilor) állíttatta 1926–27-ben, és román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz, szerb katonák vannak benne eltemetve. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában található dokumentumok pontosan rögzítik az I. világháborúban 1916–1918 között zajló harcokat, eseményeket és az elhunytak listáját.

„A dokumentumokból kiderül, hogy az első katona 1916. október 14-én hunyt el, amikor a román seregek 10 kilométeres távolságra tartózkodtak a helyszíntől. Az első elhunyt katonák a magyar honvédek voltak” – idézett az iratokból Hargita Megye Tanácsának sajtóközleménye.

A harmadik pontban a moldvai település polgármestere azzal érvel, hogy az úzvölgyi temető Bákó megyében, Dormánfalva közigazgatási területén található. Ezt egy 2011-es, a kataszteri hivatal által kiadott aktával próbálja bizonyítani (1042351/02.08.2011).

Ezzel szemben a két megye határa csak törvénnyel módosítható, vagyis arról, hogy a két település – Dormánfalva és Csíkszentmárton –, illetve a két megye – Hargita és Bákó – határa a hegy gerince vagy az Úz patak, csak egy jogszabály dönthet. Amíg ilyen jellegű törvénymódosítás nem történik, addig a megyésítésről szóló 2/1968-as törvény érvényes, amely szerint a szóban forgó temető, amely Úzvölgye településen található, Csíkszentmárton község területén van – szögezi le a közlemény.

A negyedik pontban a polgármester 1926-os tervekre hivatkozik, amelyek alapján a mostani munkálatokat végezték a temetőben. Ezzel szemben Hargita Megye Tanácsa szerint 1926-ban már temető volt az Úz völgyében, hiszen ott – mint fentebb említettük – első világháborús hősök vannak eltemetve. Ugyanakkor azt állítják, hogy üres területre helyezték el a kereszteket, ezzel szemben a bécsi levéltár 1917-es, Úzvölgye korabeli katonai temetőjének térképe alapján azonosítható, hogy a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. soraira építették rá a betonkereszteket.

Az úzvölgyi helyzetről Hargita Megye Tanácsa külön honlapot hozott létre, amelyen számos információ elérhető, és folyamatosan frissül.

Korodi Attila: mindent felrúgtak az Úz-völgyében

Az ügyben megszólalt ismét Korodi Attila, aki törvénytelennek nevezte a dormánfalviak cselekedeteit. „Hihetetlenül felelőtlenek a dormánfalviak és azok, akik nem cselekednek május 17-ig, mert a csíki emberek, a háromszékiek, a dormánfalvi önkormányzat által szervezett hivatalos "temetőfoglaláson" biztos, hogy az Úz-völgyében lesznek" - jelentette ki az Erdélyi Magyar Televízió Kontra című politikai vitaműsorában az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

A politikus közölte: az RMDSZ "nagyon határozottan” várja a hatóságok válaszlépését. "Mi szóltunk a hatóságoknak, minisztereket tájékoztattunk a helyzetről, illetve olyan intézmények vezetőit, akiknek ilyen ügyekben hatásköre van. Tudom, hogy zajlik a munka ezekben az intézményekben. Rájöttek arra, hogy ezzel a kérdéssel kezdeni kell valamit, mert nincs rendben. Nagyon határozott és rövid időintervallumban akarunk kedvező választ. Vagyis: a helyszínről a galád beavatkozás nyomait el kell tüntetni, tisztességesen rendezni kell a megyehatár-vitát. A haditemetőt illetően pedig bármit csak közös román-magyar megállapodással lehet elkezdeni" - hangsúlyozta Korodi.

Felidézte az elmúlt 30 esztendő egy rövid ide vonatkozó kronológiáját: az 1968-as népszavazáson, amikor a megyehatár viták voltak, akkor az úz völgye lakói úgy döntöttek hogy továbbra is Csíkszentmártonhoz akarnak tartozni, "2001-ben, március 15-én a Hargita és Bákó megyei megyei kataszteri hivatalok, március 15 én, hogy senki ne vegye észre, aláírtak egy intézményközti megállapodást, amelynek értelmében a hegygerincről lehozták a határt a patakmederhez és ezzel bekebelezték a települést, 2010-ben a román kormány kormányhatározattal kimondja, hogy az úz völgye haditemető Csíkszentmárton községhez tartozik".

A politikus hangsúlyozta, hogy "a dormánfalviak megerőszakolva egy rosszul értelmezett kataszteri papirost, a bákói hatóságok teljes mértékű támogatását élvezve, minisztériumi pénzeket felhasználva akarnak új katonai temetőt létrehozni". Arra figyelmeztetett, hogy a közbeszerzés, az elkezdett munkálatok törvénytelenek, hisz a temető nem a dormánfalvi önkormányzat közterülete, a közvagyon Csíksentmártonhoz tartozik. "Ez jogilag is nagyon aggasztó. Megszegtek katonatemetőkre vonatkozó törvénykezést is és román-magyar hadisírokra vonatkozó megállapodást, nemzetközi egyezményeket" - hangsúlyozta a politikus.

A műsorvezető azon felvetésére, hogy mindezekről legfeljebb egy minisztérium azért mégis tudott, hisz a védelmi tárca támogatta az emlékhely kialakításának munkálatait, azt mondta: "úgy volt ez az egész rendszer kitalálva, hogy mindenhonnan került bele egy pici valóság, de globálisan senki nem látta ezt a történetet, csak a dormánfalviak". Korodi Attila szerint az, ami az Úz völgyében történt, egy tudatos cselekménysor. „Csendesen haladtak vele előre, mindaddig, amíg a csíkiak meg nem látták az első munkálatokat a helyszínen, akkor derült ki, hogy milyen gyalázatos dolog történt, és milyen tervek vannak" – jelentette ki.

A dormánfalvi önkormányzat rosszindulatát érzékeltetve elmondta, hogy a terület, ahol most építkeznek, a fel nem tárt magyar katonasírok helyszíne. "Azt sem próbálták meg, hogy olyan helyen építkezzenek, ahol biztosan nincsenek katonasírok" - mutatott rá Korodi Attila.

Kapcsolódók

Kimaradt?