Kelemen Hunor: az unió és az erdélyi magyarság számára is nagy az EP-választás tétje

A május 26-i európai parlamenti választások témájában tartott sajtótájékoztatót szerdán Nagyváradon Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Cseke Attila szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Bihar megyei szervezet elnöke, illetve ügyvezető elnöke társaságában.

„Ez a legfontosabb az elmúlt időszak európai parlamenti választásai közül” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint ezt azok sem kérdőjelezik meg, akik a kampányban nem beszélnek az európai uniós témákról. Utóbbiak közé sorolta a román pártok többségét, amelyek a belpolitikai hatalmi harcoknak színterévét alacsonyítják le az EP-választást, mert szerintük „a mozgósításhoz ez bőven elegendő”.

A szövetségi elnök szerint beszélni kell azokról a kihívásokról ami előtt az Európai Unió áll. „A szén- és acélközösség létrehozásának az volt a célja, hogy béke legyen Európában, és megteremtsék a jólétet, a versengést gazdasági területre helyezzék át a hadikiadások helyett. A szerbiai háború és az orosz befolyásolás alatt álló övezetek kivételével ez a kezdeményezés hosszú és tartós békét jelentett a kontinensnek” – idézte fel.

Három nagy kihívás előtt áll az EU

Az Európai Unió Kelemen szerint válaszúthoz érkezett. A globalizált gazdasági versenyben csak egy erős unió maradhat meg, csak így tud egyenrangú partnere lenni az Egyesült Államoknak, Kínának, Indiának vagy Oroszországnak. „A mostani uniónak meg kell erősödnie, a piaci, gazdasági döntéshozatali mechanizmusokat újra kell gondolnia, és bővülnie kell legalább Szerbiával. Romániának is erősödő, gazdaságilag versenyképes unió az érdeke, a román gazdaság, társadalom és politika pillanatok alatt összeomlana az unión kívül” – mondta a szövetségi elnök.

A másik nagy kihívás a biztonságpolitika. Az unió külső határait meg kell védeni, különben a belső határok átjárhatósága, a schengeni övezet is sérülni fog, nem bővülhet, és a belső szabadpiacot sem tudják megőrizni. A külső határok védelméhez komoly átalakításokra van szükség Kelemen Hunor szerint.

A harmadik feladat a demográfiai probléma megoldása: a tagállamok külön vagy együtt keresnek írt az elöregedő társadalmakra, milyen népesség- és családpolitikát folytatnak. „Jelenleg a tagállamokban az elöregedés veszélyezteti a társadalmakat, Románia esetében ehhez az elvándorlás is hozzájárul – mondta Kelemen Hunor. – Romániában most 16-17 milliónyian élnek, a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat. Ha az elmúlt 25 év trendjeit nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy Románia lakossága 2030-ra 16 millió fő alá csökken, mintegy 4,5 millió munkavállalóval, ami fenntarthatatlanná teszi az egészségügyi, a szociális és a nyugdíjellátórendszert is.”

Romániának is megoldást kell találnia erre, de ez uniós probléma is, ami megint csak a gazdaságra vetül vissza – tette hozzá.

„Ezért azt gondoljuk, hogy olyan változások előtt áll Európa, amelyekre nem volt példa, az elmúlt sok-sok évtizedben. Mi ennek a változásnak így is, úgyis az elszenvedői leszünk, az okos ember azonban megpróbálja befolyásolni a változásokat, s megpróbálja alakítani olyan mértékben, ahogy tudja – mondta Kelemen Hunor. – Meg kell őriznünk például az uniós költségvetésből azokat a pénzügyi alapokat, amelyek a gazdatársadalom számára fontosak, ezért azt szorgalmazzuk, hogy a mezőgazdasági támogatások összege ne csökkenjen, a kohéziós alapokat Romániának fel kell használnia, és el kell érni, hogy a megyeszékhelyekhez hasonlóan a megyék számára is el kell különíteni pályázható pénzalapokat.”

Uniós kisebbségvédelmi törvényre van szükség

„Az őshonos kisebbségekkel kapcsolatosan belekezdtünk egy útépítésbe” – mondta a szövetségi elnök, aki szerint ez gazdasági, biztonságpolitikai és morális kérdés is. Példáként Dél-Tirolt hozta fel, amely a nagyon nehéz '50-es, '60-as évek után mára Olaszország legdinamikusabb régiójává vált, és „látjuk, hogy egy jó megoldásból mindenki nyert.” „Az őshonos kisebbségekhez való viszonyulásra uniós direktíváknak kell születniük, 50-60 millió ember sorsa nem lehet mellékes az uniónak – közölte Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök a népszavazáson való részvételre buzdított

A 26-i EP-választások tétjével kapcsolatosan kiemelte: száz év után van egy olyan politikai intézmény, az Európai Parlament, ahol a Kárpát-medencei magyarok együtt, egy parlamentben ülnek, és együtt tudnak akár magyar, akár regionális ügyekben szavazni, véleményt mondani, és ebből kimaradni bűn, történelmi felelőtlenség lenne – ezek az okok, amiért kérik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre szavazzanak a választópolgárok.

Ami az uniós választások napjára kiírt referendumot illeti, az az emberek életén nem változtat május 27-től, de irányadó lesz az eredmény. Kelemen Hunor biztos abban, hogy a többség „igennel” fog szavazni a korrupciós bűncselekmények enyhítésének tiltásáról és igazságügy sürgősség rendeletek általi módosításának megakadályozásáról rendezett referendumon.

Ez a népszavazás a politikai osztály számára lesz iránymutató a változások életbe léptetéséhez azonban alkotmánymódosítás szükséges, ehhez pedig 2020-ig Romániában egyik pártnak sem lesz meg a szükséges többsége. „Tehát a referendumra is el kell menni, igennel kell szavazni, azzal együtt, hogy tudjuk: 2020-ig nem lehet alkotmánymódosítás” – biztatott Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök, aki a román pártok nagy mozgósításáról is beszélt, kérdésünkre elmondta: a részvételi arány akkor jelenthet gondot, ha a román ajkú szavazók részvételétől nagy mértékben elmarad a magyar voksolóké. Az elmúlt alkalmakkor nem volt jelentős az eltérés, de az öt százaléknál nagyobb különbség gondot jelenthet. „Úgy látom, hogy a magyar embereket érdekli a kampány, foglalkoztatják őket a közéleti kérdések, figyelmesek, s abban is bízom, hogy tudjuk őket mozgósítani” – zárta szavait a szövetségi elnök.

A sajtótájékoztatót követően Kelemen Hunor találkozott Csűry Istvánnal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével és Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspökkel.

Kapcsolódók

Kimaradt?