Riporterek Határok Nélkül: veszélyben a román és a magyar sajtószabadság

Romániában és Magyarországon is veszélyben van továbbra is sajtószabadság – figyelmeztet legfrissebb jelentésében a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró-szervezet. Románia három helyet veszített, Magyarország tizennégy helyet zuhant vissza a 180 országot a sajtó szabadsága szerint rangsoroló listán.

Romániában a sajtó szabadságát leginkább a korrupciós ügyeiktől szabadulni akaró politikusok médiára gyakorolt, egyre elviselhetetlenebb nyomása fenyegeti. A kormány nem törődik a sajtószabadság helyzetével, aggasztóan nő a politikai és az öncenzúra. A romániai média fokozatosan politikai propagandaeszközzé válik – olvasható a jelentésben.

A túlpolitizált sajtó finanszírozási forrásai az elemzés szerint nem áttekinthetők. A romániai média nem a valóságot tükrözi, hanem a médiatulajdonosok gazdasági és politikai érdekeit kényszerül szolgálni. A romániai írott és sugárzott média ily módon elveszíti hitelességét.

A börtönbüntetésük elkerülésére törekvő kormánykoalíciós politikusok leváltották a köztévé vezetőségének egy részét, és a közmédiát függővé tették az állami költségvetésből történő finanszírozástól. Az Országos Audiovizuális Tanács nem teljesíti eredeti feladatát, nem bünteti a visszaéléseket – állapítja meg a nemzetközi sajtószervezet.

A korrupcióellenes ügyészség, illetve az ügyészségek legkevesebb tíz médiatulajdonos ellen folytatnak eljárást. A román hatóságok forrásaik feltárását követelik az újságíróktól, az újságírók által kért információkat pedig a személyes adatok védelmére hivatkozva tagadják meg, illetve azon vannak, hogy leállítsák a hatalmat bíráló cikkeket, perrel fenyegetik a sajtó képviselőit.

Magukat újságíróknak feltüntető kormányügynökök beszivárognak a romániai médiába. Néhány független média ennek ellenére is fennmaradt még, ám önkényes pénzügyi ellenőrzésekkel kell szembenéznie, valahányszor befolyásos politikusokat bírálnak – állapítja meg a jelentés.

Magyarország „problémás” ország

A 14 hellyel visszaeső, jelenleg a 87. helyen szereplő Magyarország a problémás országok közé került a sajtószabadság szerinti ranglistán. Az uniós tagállamok közül csak a 111. helyen szereplő Bulgária áll rosszabbul. A hanyatlás évek óta tart, hiszen Magyarország 2011-ben még a rangsor 40. helyét foglalta el.

A jelentés szerzői megállapítják, hogy a magyarországi média tulajdonjogai mindinkább Orbán Viktor oligarcháinak kezébe kerül, ami továbbra is veszélyezteti a sajtószabadságot. Ennek a folyamatnak a nyomán a magyar médiatér teljesen átalakult az elmúlt években, a rendszert leginkább bíráló sajtótermékeket pedig felszámolták.

Magyarország viszonylatában a szerzők az is felróják, hogy Orbán Viktor stratégiai jelentőségűnek nyilvánította a közel 500 sajtóterméket összesítő Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítványt, ezzel pedig leszűkítette az állampárti sajtóbirodalommal szembeni jogi tiltakozások lehetőségét.

A jelentés emlékeztet: a  Fidesz nemzetközi újságíró-szervezet 2018-as, ugyancsak bíráló elemzésére úgy reagált, hogy a Riporterek Határok Nélkül bevallottan Soros György üzletember pénzéből működik, a bevándorláspárti Soros-hálózat része. A nagyobb magyarországi kormánypárt politikusai szerint ismét egy újabb bevándorláspárti Soros-szervezet próbál beleszólni a magyar médiaügyekbe és a magyar politikába.

A sajtószabadság terén Magyarország szomszédjai jobban állnak: Ausztria a 16. helyen szerel, igaz, a tavalyihoz képest öt helyet veszített, miután a szélsőjobboldali osztrák Szabadságpárt kormányra került; ám a nyolc hellyel lejjebb kerülő Szlovákia is a 35., Csehország a 40., Románia a 47., Lengyelország az 59. a listán. Szlovákia visszaesését a 2018-ban meggyilkolt újságíró és menyasszonya, Jan Kuciak és Martina Kusnirova tragikus halála, illetve az azzal kapcsolatos eljárások késleltetése okozta.

Norvégia vezet, Türkmenisztán az utolsó

Észak-Korea immár nem listazáró: az utolsó helyre Türkmenisztán került ebben a rangosorban. A listavezető, akárcsak tavaly, ismét Norvégia, a második helyet Finnország foglalja el, Svédország pedig a dobogó harmadik fokára került.  Hollandiának, amely korábban mindig az első három helyezett között szerepelt, most be kellett érnie a negyedik hellyel. A nemzetközi újságírószervezet tagja, Sylvie Ahrens-Urbanek szerint a visszaesést az okozta, hogy holland újságíróknak a rendőrség védelmét kellett kérniük, miután beszámoltak a hollandiai szervezett bűnözésről.

Málta 12 helyet esett vissza és a 77. lett, azt követően, hogy a 2017-ben meggyilkolt oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia ügyében a nyomozás elakadt. Törökország a listán a 157. helyre került, nyilván a munkájuk miatt letartóztatott és börtönbe vetett újságírók nagy számának miatt.

Etiópia viszont jelentős haladást ért el a sajtószabadság tekintetében: negyven hellyel kerül előbbre és most a 110. helyet foglalja el, miután a reformpárti miniszterelnök, Abiy Ahmed került kormányra, aki megkönnyítette a börtönbe került újságírók és bloggerek kiszabadítását, és engedélyezte a korábban betiltott internetes oldalak működését.

Jelentős utat tett meg a sajtószabadság biztosításának területén Gambia is, amely tavaly 21, idén pedig további 30 helyet javított, és felkerült a 92. helyre. Németország a 13. lett, de nem azért, mert a sajtószabadság javult volna az országban, hanem azért, mert a korábban előtte álló államok visszaestek.

Kapcsolódók

Kimaradt?