Szimbolikus a jelentősége annak, hogy az aradi Szabadság-szobor 129 éves történetéből többet töltött fogságban, mint amennyit köztéren állhatott szabadon – fogalmazott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a vértanúk emlékműve újbóli felavatásának 15. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget megelőző sajtótájékoztatón, amelyet Faragó Péter parlamenti képviselő és házigazda RMDSZ-elnök, továbbá Winkler Gyula és Hegedüs Csilla európai parlamenti képviselő-jelöltek társaságában tartott szerdán kora délután.

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékművét, Zala György allegorikus szoborcsoportját 1890-ben avatták fel Aradon, de alig több mint harminc évig láthatták az aradiak, mert az első világháborút lezáró békediktátumot követő román hatalomátvétel után a Brătianu-kormány 1921-ben körbe deszkáztatta, majd 1925-ben lebontatta. 1999. október elsején román-magyar kormányközi megegyezés alapján hozták ki több mint hét évtizedes várfogságából a szoborcsoport alakjait, majd a restaurálás után 2004. április 25-én újból köztérre állították a Román–magyar megbékélés parkjában, ahol helyet kapott a román forradalmár hősök emlékműve is (ez volt a feltétele az újraállításnak).

Erre emlékeznek szerdán Aradon a Szabadság-szobor Egyesület és a megyei RMDSZ szervezetésében. „A szabadságvágyat nem lehet elfojtani, mint ahogy a Szabadság-szobor is kiszabadul, a szabadság is előbb-utóbb a felszínre tör” – mondta Kelemen Hunor. A Szabadság-szobor újraállításának fontosságát és az aradi magyar közösség kitartását méltatta az évforduló kapcsán Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a május 26-i EP-választások RMDSZ-es jelöltlistájának vezetője és Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt is.

Európai témák az EP-választási kampányban

A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kiemelte, hogy az RMDSZ a hamarosan kezdődő EP-választási kampányban „európai témákra” fókuszál, ezért is választotta az Erős Európát, fejlődő Erdélyt! a kampány jelszavául. „2019 a változás éve lesz az Európai Unióban, de ennek a változásnak a polgárok javát kell szolgálnia – mondta. – Meg kell erősíteni az uniót, mert az EU sérülékeny a globális versenyben. Egyedül senki sem lesz versenyképes, ezért még nagyobb összefogásra van szükség a tagországok között.”

Az őshonos európai kisebbség jogait szeretné európai törvényre emelni az RMDSZ, emellett a kohéziós alapok hozzáférhetőségét és az agrártámogatások mértékét növelni. „A földművesektől az elmúlt száz évben mindig csak elvettek a különböző rendszerek és kormányok. Amióta létezik Európai Unió, és mi is tagjai vagyunk, kapnak is az agrárszektorban érdekeltek. Ezt szeretnénk megőrizni” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ-elnök véleménye szerint Románia „évismétlő” az európai uniós támogatási alapok felhasználása szerint. Kifejtette, hogy a múlt héten azt javasolta Viorica Dănicilă miniszterelnöknek, hogy kérje az Európai Bizottságtól a támogatások átcsoportosítását. Ezzel a nagy volumenű projektekre szánt alapokból mintegy kétmilliárd eurót irányíthatnának át a Regionális Operatív Programba, ami a jelek szerint „közkedveltebb” a pályázók részéről. „Remélem, pozitív lesz a válasz” – jegyezte meg a politikus.

Winkler: „A bélyegző a bürokrácia szobra”

Az európai támogatások megpályázása, felhasználása és elszámolása terén a mérhetetlen bürokráciára panaszkodnak a gazdák és vállalkozók – magyarázta Winkler Gyula. „A papírmunka, a táblázatok kitöltése, a rengeteg pecsételés elveszi a munkaidőt” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy bár a törvény szerint nem kötelező a bélyegző használata, a különböző román állami hivatalokban még mindig kérik a pecsétet.

„Az egész EU-ban mi vagyunk az egyetlen ország, ahol még pecsétet használnak. Az Európai Parlamentnek vagy az Európai Bizottságnak sincsen pecsétje, de nálunk mindenhol kérik. Azt hiszem, a pecsét a romániai bürokrácia megtestesítője, szobra, oda kellene állítanunk a kormány épülete elé” – mondta, derültséget váltva ki a hallgatóságból.

Hegedüs: „Európai védelmet akarunk a kisebbségeknek”

Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor kulturális miniszteri mandátuma idején kapta meg a műemlékeket megillető státust az aradi Szabadság-szobor.

Az EP-választásokkal kapcsolatban felhozta, hogy Romániában kettős mércét alkalmaznak a magyar közösséggel szemben, mert míg a németek által alig egy százalékban lakott Vidombákon szerepelhet a „Rathaus” felirat a községházán, a szinte színmagyar Korond polgármesterét a bíróság elrettentő mértékű pénzbüntetéssel sújtotta a „Községháza” felirat miatt. „Európai törvényt akarunk, amely biztosíthatja anyanyelvünk és nemzeti szimbólumaink korlátlan használatát, kérjük az épített és szellemi-kulturális örökségünk védelmét. Létezik ilyesmi más európai régiókban, nem akarunk semmi újat” – magyarázta Hegedüs Csilla.

Egy román újságíró azt kérdezte az EP-képviselőjelölttől, hogy a székelyföldi területi autonómia kampánytémája lesz-e az RMDSZ-nek, mire Hegedüs Csilla úgy felelt: „Legfontosabb számunkra a nyelv- és szimbólumhasználat biztosítása, az örökségvédelem, az anyanyelvű oktatás lehetővé tétele, az identitás megerősítése. Azt szeretnénk, hogy a magyarság dönthessen a közösséget érintő kérdésekben.”

Kelemen: „Nem remélünk javulást a kormányátalakítástól”

Az aktuálpolitikai kérdések kapcsán Kelemen Hunor megismételte az RMDSZ-nek azt a korábbi álláspontját, hogy nem szavazzák meg a parlamentben a Szociáldemokrata Párt (PSD) által tervezett szerkezeti kormányátalakítást. „Nem látjuk értelmét egy újabb kormányátalakításnak, és nem hinném, hogy ettől valami javulás várható. A PSD-nek és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének, az ALDE-nak megvan a többsége a parlamentben, úgyhogy nélkülünk is meg tudják ezt oldani. De mi nem járulunk ehhez hozzá a szavazatainkkal” – mondta.