Néhány évnyi hallgatás után ismét támadja az aradi Szabadság-szobrot a szélsőségesen nacionalista román párt, az Új Jobboldal (Noaua Dreaptă) helyi szervezete.

Közleményt adtak ki, amelyben Zala György alkotásának lebontását vagy Magyarországra költöztetését kezdeményezik, illetve követelik Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármestertől, hogy nyilvánosan számoljon el, mennyi pénzt kapnak a város magyar kulturális programjai a hasonló román rendezvények költségvetéseihez képest.

A párttá bejegyzett szélsőjobboldali mozgalomnak Aradon nincs tömegbázisa, a választott és kinevezett román elöljárók sem veszik komolyan, de az ilyen megnyilvánulásokkal el tudják érni a feszültség szítását, a közhangulat megmérgezését – ismerte el Bognár Levente alpolgármester, aki szerint az idei romániai választások, a március 15-i magyar nemzeti ünnep közeledte, illetve az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc vérbefojtásának október 6-i 170. évfordulója miatt erősödtek fel a magyarellenes hangok.

„Ez a szélsőséges szervezet mindig akkor aktiválja magát, amikor az aradi és az egész Kárpát-medencei magyarság ünnepre készül. Üzenetei ellenségesek, miként tagjainak megjelenése is, amikor a rendezvényeinken tüntetőleg felvonulnak. Lehet, hogy nincs is más tevékenységük, ez viszont ellentétes egy több nemzetiségű és több felekezetű város szellemiségével, hiszen Aradra az etnikumok közti békesség, egyetértés volt a jellemző. Valószínűleg egy missziót teljesítenek” – mondta a Maszolnak Bognár Levente.

Az alpolgármester szerint alaptalan a többségieknek attól tartani, hogy a lakosság 10-11 százalékát kitevő magyarság szervezetei, intézményei nagyobb szeletet kapnának költségvetési támogatásként, mint amennyi a számarányuk; ezt két RMDSZ-es taggal a 23 fős képviselő-testületben lehetetlenség lenne elérni.

„Az tény, hogy mindig is azon voltunk, hogy a magyar oktatási és egyházi intézmények, a civil szervezetek, a hagyományőrző és kulturális rendezvényeink megkapják a minket megillető támogatást, de ugyanúgy a több nemzeti közösségnek is jusson költségvetési finanszírozás, hogy identitásukat megőrizhessék. Elvégre mi is adófizető polgárai vagyunk a városnak” – jelentette ki az elöljáró.

Hányatott sorsa volt a szobornak

Az aradi Szabadság-szobrot, Zala György alkotását 1890. október 6-án avatták fel a színház háta mögötti Szabadság téren. 35 évig állt ott, de igazából ennyi ideig sem láthatták az aradiak, mert a román közigazgatás bevezetése után, 1921-ben a Brătianu-kormány a lebontás mellett döntött, és bedeszkázták a szoborcsoportot, majd 1925-ben szétszedték. 74 évig különböző helyeken, leghosszabb ideig az aradi várban őrizte darabjait a román katonaság, mígnem 1999. október elsején a magyar és a román kormány közti megállapodás értelmében kiszabadították az allegorikus szoboralakokat.

Több évig tartó restaurálást követően 2004-ben állították fel ismét köztéren Aradon: de nem eredeti helyén, hanem a volt Attila, később Tűzoltók terén, ahol létrehozták a Román–magyar megbékélési parkot is.

Április 25-én lesz a 15. évfordulója a szoborállításnak. Ez idő alatt a Noua Dreaptă többször is támadta, a hamis román történetírásra támaszkodva szajkózza, hogy „a honvédtábornokok 40 ezer román haláláért felelősek”, holott tényekkel bizonyítható, hogy ez nem igaz. Több szóbeli támadás mellett kétszer meg is rongálták a Szabadság-szobrot: 2011 áprilisában bronz díszítőelemeket loptak el róla, 2015 februárjában pedig piros-sárga-kék festékkel fújták le a honvédtisztek arcmásait és magyargyalázó, obszcén szavakat firkáltak a talapzatára.