banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

„Neki köszönhetjük, hogy Temesvárt, Aradot, Nagyváradot és Szatmárnémetit Romániának ítélték”

Nagyszabású ünnepségen felavatták hétfőn Nagyváradon Emmanuel de Martonne francia földrajztudós szobrát, akinek fontos szerepe volt az első világháború utáni román-magyar határ kijelölésében - írta az Agerpres hírügynökség. 

A Nagy-Románia megalakulása centenáriumi rendezvényei közé sorolt, katonai díszszemlével egybekötött szoboravatást a Bihar megyei prefektus hivatala és a nagyváradi helyőrség-parancsnokság szervezte. 

Ioan Mihaiu prefektus a rendezvényen elmondta: a szobor nem a földrajztudósnak, hanem a geopolitikusnak állít emléket, aki döntő módon befolyásolta Nagy-Románia nyugati határainak a kijelölését. „Neki köszönhetjük, hogy Temesvárt, Aradot, Nagyváradot és Szatmárnémetit Romániának ítélték” – idézte Ioan Mihaiut az Agerpres. A prefektus kijelentette, hogy Emmanuel de Martonne érdemét növeli, hogy olyan körülmények között sikerült elismertetnie Románia mai határait, amikor egy adott pillanatban még az is kérdésessé vált, hogy a nagyhatalmak elismerik-e az ország háborús győztes szerepét. 

A ceremónián elmondott beszédében Ioan Nicu Sava, a bukaresti tudományegyetem földrajz szakának docense azt tartotta Emmanuel de Martonne érdemének, hogy elkészítette a közép-európai térség etnikai térképét, mely kirajzolta a román etnikai teret. A térképet - mely szerinte jól jelezte, hogy hol kell meghúzni a sokat vitatott határvonalat - a francia hadsereg térképészeti szolgálata adta ki. 

Az 1910-es népszámláláson Temesvár lakosságának 39,3 százaléka vallotta magát magyarnak, 10,4 százaléka románnak, Aradon a magyar és a román lakosság részaránya 63,4 és 19,1 százalék, Nagyváradon 91,3 és 5,5 százalék, Szatmárnémetiben 94,8 és 2,8 százalék volt.

 

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?