Jelentősen átszervezné az oktatási rendszert Ecaterina Andronescu miniszter, aki új tanügyi törvényen dolgozik. Ennek tervezete még nem ismert ugyan, de egy bukaresti rendezvényen bemutatott és a minisztérium honlapjára feltöltött, közvitára bocsátott dokumentum sok mindent elárul az elképzelt módosításokról.

Az iskolai ciklusok teljes átszervezését helyezte kilátásba a tanügyminiszter. A nulladik osztályt első osztállyá neveznék át, következésképpen az iskolai oktatás első osztálytól 13. osztályig tartana. Az Educația ne unește című vitaindító dokumentum az oktatás célját, alapértékeit, a szülő és a pedagógus a gyermek nevelésében betöltött szerepét is részletesen taglalja.

A 3 év óvodai oktatás után a gyermekre összesen 6 év elemi oktatás vár, derül ki a dokumentumból. Az első 3 évben a gyerekekkel kizárólag a tanító foglalkozik. Az elképzelés szerint ez idő alatt a tanuló egyebek mellett megtanul az anyanyelvén írni, olvasni, alapvető matematikai ismeretekkel rendelkezik, képes a digitális eszközöket oktatási célra használni, valamint fejlett és kitartó figyelemmel rendelkezik. A hároméves ciklus után egy képességfelmérőt tartanak – amelyen nem lehet megbukni –, többek között a gyermek kognitív és szocio-emocionális készségeire kíváncsiak. Ennek eredményei alapján állítanak össze egy személyreszabott oktatási csomagot a következő három évre.

A következő három évben a tanító mellett folyamatosan bekapcsolódnak az oktatásba a szaktanárok is. Jelentős változás tehát a jelenlegi rendszerhez képest, hogy a tanító 5 év helyett (előkészítő osztállyal együtt) 6 évet foglalkozik egy osztályközösséggel. Ennek a ciklusnak a végén is egy felmérőt tartanak – ezen sem lehet megbukni –, amely során töbek között a gyermek érdeklődési körét mérik fel, hogy ehhez hangolják a következő három év, immár gimnáziumi oktatást.

A gimnáziumi ciklus tehát a VII. osztállyal kezdődik, ekkor a tanuló körülbelül 12 éves. Ekkor a gyerekek a tanárok kezébe kerülnek, illetve a legfontosabb újítás, hogy megjelenik egy úgynevezett pályaorientációs tanácsadó, aki átveszi a jelenlegi osztályfőnöknek a szerepét. Ebben a ciklusban lényegesen lecsökkentenék a hagyományos tanóráknak a számát, projektekben, műhelymunkákban, iskolán kívüli tevékenységekben gondolkodnak. Cél a gyermek tudományok, művészetek iránti érdeklődésének a felkeltése, az említett tanácsadó pedig a majdani pályaválasztást segíti.

A ciklus végén újabb felmérőt tartanak, amin, az eddigiekhez képest, már meg lehet bukni. Két típusú, egységesített vizsgát emleget a dokumentum: egy elméleti- és egy szakvizsgát. Azok a tanulók, akik nem teljesítenek megfelelően a gimnáziumi záróvizsgán, egy évet ismételnek, amely idő alatt a gyermek hiányosságain dolgoznak. A miniszter tapasztalata szerint a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy azok, akik a képességvizsgán nem kapnak átmenő jegyet, bejutnak ugyan a líceumba, de nem tudják felvenni a ritmust a többiekkel, és elbukják az érettségit. Azt azonban Andronescu újságírói kérdésre sem részletezte, hogy azoknak kell-e majd évet ismételni, akik nem érik el az ötös jegyet, és az sem világos, hogy ez kötelező érvényű lesz vagy az iskolák dönthetnek majd az egyes diákok sorsáról.

Változik a középiskolai felvételi is

A középiskolai felvételin az említett záróvizsgán elért eredményt, a 3 év – az évismétlők esetében 4 év – gimnáziumi átlagot (amit csak bizonyos tantárgyakból számolnak), illetve a pályaorientációs tanácsadó ajánlását veszik majd figyelembe.

A vitaindító dokumentum szerint a 3 vagy 4 éves líceumi oktatás célja, hogy a diák felfedezze a szenvedélyét, tehetségét, és fejlessze is azt (a cikluskezdő diák körülbelül 15-16 éves). Nagyobb hangsúly tevődik a választható tantárgyakra, az érettségin való részvételhez pedig egy bizonyos minimum óraszámot kell majd teljesíteni. Andronescu négy típusú érettségi bevezetését helyezte kilátásba: T-érettségi (technológiai), V-érettségi (vokacionális), illetve A1-es és A2-es érettségi, ez utóbbiakon az elméleti osztályok tanulói vehetnek részt. Az érettségi vizsga tervezett módosításaról itt írtunk részletesen.