Részben a bevezetett kapzsisági adó okozta infláció, illetve a lej értékvesztése következtében dráguló importok miatt jelentős drágulásokra lehet számítani idén Romániában.

Elemzők szerint a fizetésnövelések nem fedezik majd a 2019 -es áremelkedések ütemét. Az élelmiszerek már február folyamán drágulhatnak, az árnövekedés várhatóan 6-8 százalékos lesz, mert a lej euróhoz viszonyított értéke közel tíz banival csökkent. A lej gyengülése feltételezhetően a továbbiakban is folytatódni fog, a további drágulás pedig azért elkerülhetetlen, mert Románia az élelmiszerek közel felét behozatalból szerzi be.

A drágulásokat, a nemzeti valuta értékvesztése mellett, a termelési költségek növekedése is okozza. Ráadásul a kormány arra kötelezte a munkaadókat – ideértve a magánszektort is – hogy idén januártól bruttó 1900 lejről 2080 lejre emeljék a minimálbért, illetve 2350 lejre a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak számára. Előrejelzések szerint cége a rájuk kényszerített béremelést nem a saját zsebükből fedezik, hanem a vásárlóval fizettetik ki.

Nőnek a lakhatási költségek

Az euró erősödése a lakhatási költségeket is növeli. Miután az uniós valuta 4,6656 lejről 4,7648 lejre drágult, így például egy viszonylag szerénynek mondható, havi 200 eurós lakbér kifizetése hozzávetőlegesen havi 20 lejjel többe kerül, ami éves viszonylatban 240 lejt jelent. A lakbérek mellett pedig természetesen megfelelő arányban drágulnak a közköltségek is.

A kapzsisági adó és a kormány további adóügyi intézkedései miatt bajba kerülnek azok is, akik az Első ház program alapján kívánnak lakást vásárolni maguknak, és akik például tavaly év végén folyamodtak a maximális, 266 ezer lejes kölcsönhöz és most, az év elején kapnák meg az összeget. Ők nagyjából mintegy 6000 lejt veszítenek a lej értékcsökkenése miatt, ezt az összeget pedig a saját zsebükből kellene kipótolniuk.

Ingatlanbrókerek szerint a kapzsisági adó bevezetése előtt egyre több ingatlantulajdonos hajlandó volt euró helyett akár lejben is megállapítani a lakások árát, jelen pillanatban azonban számuk jelentősen lecsökkent. Jóllehet az ingatlanok árai január folyamán nagyjából változatlanok maradtak, a tulajdonosok a növekvő Robor és a lej értékvesztése miatt egyre óvatosabbá válnak az eladások tekintetében.

A drágulás nem most kezdődött

Az élelmiszerárak 2017 decemberéhez képest tavaly decemberben 3,1 százalékkal nőttek. A burgonya 39,64 százalékkal drágult, a zöldségek és zöldségkonzervek 23,64 százalékkal – igaz, a kenyér ára csupán 5,02 százalékkal emelkedett. 

Akadnak olyan termékek, amelyek Romániában drágultak a legnagyobb mértékben az uniós országok közül. A tojásért például 30 százalékkal többet kellett fizetni, mint 2010-ben, ezzel Románia a negyedik helyet foglalja el Észtország, Belgium és Lengyelország után, ahol 38,5 továbbá 36,7 illetve 36,5 százalékkal mentek fel az árak.

A gyümölcsfélék ára tíz év alatt 28 százalékkal nőtt, Szlovéniában 68, Észtországban pedig 53,1 százalékkal kellett többet fizetni értük, ám az is tény, hogy Ciprusban és Írországban olcsóbban lehetett hozzájuk jutni. A szolgáltatásokért 2,44 százalékkal többet kellett fizetni, a nem élelmiszertermékek átlagosan 3,75 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.

A légiszállítás 23,44 százalékkal, a postai szolgáltatások 21,54 százalékkal, a földgáz pedig 16,61 százalékkal drágul egy év alatt. Az üzemanyagárak egyébként 4,57 százalékkal nőttek, ami majd alapvetően befolyásolj valamennyi termék, szolgáltatás árát is.