A polgároknak alkotmányos joguk van ahhoz, hogy perújítást kérjenek, ha törvénysértően megalakított bírói testületek mondták ki a jogerős ítéletet a perükben – véli Puskás Bálint volt alkotmánybíró.

Az RMDSZ egykori jogász szenátora arról a tervezett sürgősségi kormányrendeletről nyilatkozott a Maszolnak, amely jogalapot teremt a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsai által az utóbbi öt évben lezárt perek újratárgyalására. Azt kérdeztük tőle: megalapozott-e az ellenzéknek és Klaus Johannis államfőnek és a legfőbb ügyésznek az a vádja, hogy a készülő rendelet azt az alkotmányban is rögzített jogelvet sértené, miszerint a jogszabályok csak a jövőre vonatkozhatnak, nem lehet visszamenőleges hatályuk.

Puskás Bálint válaszában emlékeztetett: az alkotmánybíróság megállapította, hogy az öttagú bírói tanácsok 2014-től törvénytelenül működtek. A taláros testület döntése a Hivatalos Közlönyben való megjelenésének időpontjától hatályos. „Ez a döntés tehát jövőre hat. Megjelenése pillanatától újra kell alakítani a törvénynek megfelelően ezeket a bírói tanácsokat” – magyarázta.

Hozzátette: szintén az alkotmány elvei alapján kimondható, hogy önmagukban törvénysértőek mindazok a jogerős ítéletek, amelyeket a törvénysértő módon létrehozott bírói testületek hoztak. „Ezt nem az alkotmánybíróság mondta ki, ez egy alkotmányos elv. Az állampolgároknak alkotmányos joguk van a tisztességes bírói eljáráshoz, és joguk van jogorvoslatot kérni, ha törvényszegően jártak el velük szemben” – magyarázta a volt alkotmánybíró.

Puskás Bálint kérdésünkre hangsúlyozta: az alkotmánybíróság döntése nem értelmezhető úgy, hogy ártatlan emberek százait ítéltek el jogerősen börtönre a legfelsőbb bíróság öttagú tanácsai az elmúlt öt évben. „Arról van csak szó, hogy az immár törvényesen megalakult bírói testületek előtt védekezhetnek újra az ellenük felhozott vádak ellen. Ez nem jelenti azt, hogy fel is mentik őket” – jelentette ki a volt alkotmánybíró.