Egymásra mutogatnak a jelenlegi és az előző, technokrata kormány képviselői a „miniamnesztia” miatt, a nagy felháborodást kiváltó medgyesi gyilkosság után. A valóságban a visszaeső elkövető a törvény nélkül is legalább hét hónappal az újabb borzalmas tettének elkövetése előtt szabadult volna. Az ügyben az államfő is megszólalt, Tudorel Toader igazságügyi miniszter hétfőre megoldást ígért.

 A vasárnap esti medgyesi gyilkosság országszerte felháborodást keltett. A feltételezett elkövető egy visszaeső bűnöző, R. Marius, aki a sajtó szerint 408 nappal korábban szabadulhatott a  2017 júliusában kihirdetett törvény eredményeként.

Grindeanu kezdeményezte. Azaz mégse

A nyilvánosságban „miniamnesztia” néven is emlegetett büntetés-végrehajtási jogorvoslati törvény a börtönökben uralkodó embertelen körülményeket hivatott ellensúlyozni. Ennek érdekében előírja, hogy minden börtönben töltött 30 nap után további 6 nap letöltöttnek számít, ha a rabot embertelen körülmények között tartják fogva, azaz a cella egy főre eső alapterülete nem éri el a négy négyzetmétert.

Nem utolsó sorban a törvény célja egy esetleges – akár több tízmillió eurós – büntetetés megelőzése volt, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szabhatott volna ki Romániára, amiért számos elmarasztaló ítélet után sem enyhített az embertelen büntetés-végrehajtási feltételeken.

A tervezetet a szociáldemokrata Sorin Grindeanu kormánya terjesztette a parlament elé 2017 januárjában, viszont a dokumentumot az előző, Dacian Cioloş vezette kormány dolgozta ki, Raluca Prună igazságügyi miniszter irányítása alatt. Az ügy akár a kormányzati folytonosság pozitív példájaként is bevonulhatott volna a történelembe egy olyan országban, ahol az új kormányok rendszerint a szemétkosárba dobják az előző kabinetek programjait. Hogy mégsem így történt, annak az egyik oka – bár nem az egyetlen –, hogy a tervezet a parlamentben jelentősen módosult.

 A CSM javasolt, a parlament módosított

Néhány változtatást a törvényhozás a Legfelső Bírói Tanács (CSM) javaslatára hajtotta végre. Az eredeti tervezet szerint embertelen körülményről akkor beszélhetünk, ha egy börtöncellában egy főre kevesebb mint 3 négyzetméter jut, nem számítva a mellékhelyiséget és az élelem tárolására használt felületet. A CSM javaslatára a parlament ezt 4 négyzetméterre emelte.

Egy másik módosítás az embertelen körülmények ellensúlyozásának módjára vonatkozott. Azokra az elítéltekre vonatkozott, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva.

Az eredeti tervezet szerint ilyen esetben a 3 napos „kedvezmény” megadását az előzetes szabadlábra helyezési eljárás során a bíróság mérlegelhette volna. A CSM viszont úgy vélte: Románia csak akkor kerülheti el az EJEB szankcióját, ha az említett időszakot ténylegesen letöltöttnek nyilvánítja a törvény.

Emellett a képviselőház – amely a döntő szót kimondta a tervezet kapcsán – háromról hat napra emelte a 30 napi szabadságvesztés után letöltöttnek nyilvánítandó napok számát. Az igazságügyi minisztérium – immár a jelenleg is hivatalban lévő Tudorel Toader vezetése alatt – nem értett egyet a módosításokkal, és a parlamenti vita során fenntartotta, hogy csakis a kormány által előterjesztett változat elfogadását támogatja. Ezt többször hangsúlyozta Tudorel Toader az elmúlt napokban, amikor a sajtó őt nevezte meg felelősként a „miniamnesztia” és a romló közbiztonság miatt.

Raluca Prună elhárítja a felelősséget

Menekül a felelősségtől a 2015-2016-ban kormányzó Cioloş-kabinet igazságügyi minisztere, Raluca Prună is, aki – saját szavai szerint – nem hibáztat senkit, de nem is vállalja a felelősséget a szó szerint kriminális következményekkel járó törvényért. Az RFI-nek adott interjúban – a riporter kérdésére – hangsúlyozta: nem akarja senkinek a nyakába varrni a felelősséget, „csak azt mondom, hogy nézzük a dolgokat intézményes szempontból: ezt a törvényt a parlament fogadta el”. A volt miniszter hozzátette: igaz ugyan, hogy a kormány kezdeményezte a törvényt, de azt a legmagasabb törvényhozó instancia, a parlament fogadta el, „tehát a parlamenté a felelősség”.

A gyilkos mindenképpen szabadult volna

A törvényt elsősorban az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek szabadulása miatt érik bírálatok. Sem az eredeti tervezet, sem az elfogadott törvény nem különbözteti meg a kedvezményezetteket az általuk elkövetett bűncselekmények alapján. Nem is tehet Raluca Prună szerint, mivel az EJEB számos ítélte attól függetlenül marasztalta el Romániát, hogy az embertelen körülményeket miatt perelő elítélt milyen bűncselekményt követett el.

Másfelől a medgyesi gyilkost minden jel szerint a „miniamnesztia” nélkül is kiengedték volna a börtönből. A dévai bíróság a jó magaviseletére hivatakozva döntött az elítélt feltételes szabadlábra helyezéséről, miután megállapította, hogy az emberölés miatt 13 évi szabadságvesztésre ítélt R. Marius letöltötte a kiszabott büntetés háromnegyedét. Az ítélet indoklása szerint a bíróság összesen 3946 napot nyilvánított letöltöttnek, ebből 408-at a 2017/169. törvény alapján, és 96-ot börtönmunka eredményeként.

Az ítélet háromnegyede 3561 nap, vagyis a 2018 májusában kiengedett R. Marius büntetése mindössze 23 nappal rövidült le a „miniamnesztia” eredményeként.A büntetés-végrehajtási jogorvoslati törvény hiányában is legkésőbb 2018 júniusának közepén szabadult volna, fél évvel a 2019. január 13-án elkövetett gyilkosságot megelőzően.

Újabb szabaduláshullám következik

A medgyesi gyilkosság után többen kezdeményezték a "miniamnesztia" törvény hatályon kívül helyezését, ám ezzel a jogszabály káros hatásai nem háríthatók el. A már szabadlábra helyezett bűnözőket nem lehet visszaküldeni a rácsok mögé – a legerőszakosabbakat sem –, hacsak egy újabb bűncselekményért el nem ítélik őket.

Mi több, nem lehet megakadályozni újabb bűnözők szabadlábra helyezését sem. A nem megfelelő börtönkörülmények miatti büntetéscsökkentést akkor is alkalmazni kell, ha a szóban forgó törvényt hatályon kívül helyezik, ilyen esetben ugyanis érvényesül a kedvezőbb büntetőtörvény elve. Vagyis az új törvény csak azokra lesz érvényes, akiket a jogszabály életbe lépése után küldenek börtönbe. „Nem létezik olyan intézkedés, amit ha megteszünk, visszatérhetünk oda, ahonnan elindultunk” – összegezte a helyzetet a Cioloş-kormány volt igazságügyi minisztere.