A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) álláspontja szerint a Székelyföld területi autonómiájára irányuló követelés nem ellentétes Románia nemzetállami önmeghatározásával - közölte Izsák Balázs, az SZNT elnöke.

Az SZNT hétfői közleményében Izsák Balázs "makacsul visszatérő előítéletnek" nevezte azt a nézetet, hogy a területi autonómia összeegyeztethetetlen a román alkotmány első cikkelyében rögzített "egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam" meghatározással. Hozzátette, éppen ezért az SZNT soha nem is kérte, s nem is kéri Románia alkotmányának a módosítását.

Izsák Balázs megállapította, hogy az Európai Unióban Románia az egyedüli ország, amelyik nemzetállamnak tartja önmagát; még a nemzetállam fogalmát megalkotó Franciaország is "oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaságként" határozza meg önmagát. 

Az SZNT elnöke szerint a nemzetállam fogalmának nincs is általánosan elfogadott meghatározása, azt viszont pontosan lehet tudni, hogy milyen értelmezései nem egyeztethetők össze a nemzetközi jog normáival. Ezeket az önmeghatározást korlátozó elveket - amilyen például a diszkriminációmentesség elve - maga a román alkotmány is tartalmazza. Izsák szerint megannyi alkotmányos alapelvnek ellentmond a nemzetállamnak az a hallgatólagosan elfogadott értelmezése, amely Romániát a román nemzetiségű állampolgárok hazájának tekinti. 

Az SZNT szerint Székelyföld autonómiája a román állam oszthatatlanságával sem ellentétes. A nép a szuverenitást ugyanis nemcsak a parlament révén, hanem más képviseleti szervein keresztül is gyakorolja. "Márpedig Székelyföld Önkormányzati Tanácsa éppen egy ilyen képviseleti szerv" - állapította meg az SZNT elnöke. 

"Ha nem hoz az autonómia számára kedvező változást az alkotmányos reform, akkor is tudnunk kell, Románia hatályos alkotmánya egyetlen érvet sem kínál Székelyföld önkormányzása ellen" - állt az SZNT hétfői közleményében. A székelyföldi autonómiatörekvéseket a román politikusok általában az alkotmány első cikkelyére hivatkozva minősítik alkotmányellenesnek.