A Kárpát-medencei magyar újságírók úgy írjanak, hogy ösztönözzék a magyar közösségeken belüli egység létrejöttét és ezáltal csökkentsék az asszimilációt – fogalmazott Szili Katalin Sepsiszentgyörgyön, a hétvégén megszervezett Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) gyűlésén.

A miniszterelnöki megbízott felidézte, hogy 2005-ben a magyar Országgyűlés akkori elnökeként támogatta a KMÚÉK megalakulását, hiszen meggyőződése, hogy a médiának mint a negyedik hatalmi ágnak, fontos szerepe van a magyar szó megőrzésében, illetve a szülőföldön való boldogulás ösztönzésében.

A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által szervezett háromnapos esemény megnyitóján Kalmár Ferenc, a magyar külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri megbízottja kifejtette: fontos, hogy létrejöjjön a Kárpát-medencei magyar újságírói egység, amely hozzájárulhat az asszimiláció megállításához és a fejlődéshez. Hasonlóan vélekedett a háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor is, aki szerint fontos, hogy hálózatba szerveződjenek a külhoni magyar újságírók, hiszen így egyszerre több helyen tudják ráirányítani a figyelmet egy-egy fontos magyar ügyre.

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának társelnöke, a vajdasági Klemm József, a szervezet célját megfogalmazva kifejtette, azt szeretnék, hogy tagjaik európai színvonalú, de témaválasztásban és témafeldolgozásban magyar érzületű újságírást műveljenek. A házigazda Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, Bedő Zoltán, a félreértések tisztázása végett leszögezte: a székelyföldi újságírói egyesület nem a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MÚRE) szemben jött létre, hanem azért, mert Székelyföldön sajátos célok és sajátos gondolkodású emberek léteznek. Ugyanakkor testvérkapcsolatra törekednek a MÚRE-vel, tette hozzá.  

A sepsiszentgyörgyi eseményen részt vevők a sajtószabadság helyzetét elemezték. Vitaindító előadásában Brîndușa Armanca temesvári újságíró, egyetemi tanár kifejtette: a médiatermékek hatalmas szórása és az internetes felületek miatt ma már nem tudni, kikhez jutnak el az írások, illetve tévés és rádiós műsorok, egyes felmérések szerint a függetlenség ma már nem annyira releváns, mint a sokszínűség és átláthatóság.

Helyzetelemzése szerint Romániában a médiamogulok vezetik a piacot, de a szekusok és korrupt politikusok által irányított médiatermékek nem jó irányba viszik a sajtót. Eközben a helyi média leszegényedett, az alacsony fizetések miatt az újságírók több munkahelyen is dolgoznak. Brîndușa Armanca szerint az a fontos, hogy az újságíró megőrizze a közönség bizalmát, ehhez pedig négy dolgot kell betartania: igazság, méltányosság, egyensúly és felelősség. Léphaft Pál vajdasági karikaturista szerint mivel sokféle valóság létezik, ezért sokféle az igazság is, viszont az újságírónak arra kell törekednie, hogy hiteles legyen.

A háromnapos eseményen előadást tartott Szekeres Attila István heraldikus Székelyek címerétől a székelyek zászlajáig címmel. Ezt követően a Kárpát-medencei magyar újságírók háromszéki kastélytúrán vettek részt, az eseményt szombat este a sepsiszentgyörgyi újságírók PressTones nevű zenekarának koncertje zárta.