A jövő évi tisztújító kongresszus tétje, hogy jövőképet mutasson fel az erdélyi magyar közösségnek, az európai parlamenti választásoké pedig az, hogy a közösség érdekeinek képviselői jelen legyenek az EU jövőjét alakító döntéseknél – mondta a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíkszeredai ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök a következő fél év RMDSZ-prioritásairól. Az SZKT a kongresszussal és az EP-választásokkal kapcsolatos határozatokat fogadott el, de előtte egészen élénk utóvitája zajlott le az alkotmánymódosító referendummal kapcsolatos RMDSZ-álláspontnak.

„Ott kell lennünk a pályán, ki kell tudnunk védeni gólokat; nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy a pálya széléről nézzük a történéseket” – jelentette ki a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati csíkszeredai ülésén tartott politikai beszámolójában Kelemen Hunor. A szövetségi elnök beszédében az elmúlt hónapok eseményeinek kiértékelése után az EP-választások tétjét fogalmazta meg egy sportból vett hasonlattal, de szólt arról is, hogy mi tekint a jövő év eleji tisztújító RMDSZ-kongresszus tétjének. Ezek a politikai események lesznek ugyanis szerinte a következő fél év legfontosabb kihívásai a szövetség számára.

Az elmúlt hónapok történéseit kiértékelve Kelemen Hunor felidézte: többször és többen feltették neki azt a kérdést, hogy „biztos nincs alternatívája a Szociáldemokrata Párttal való együttműködésnek?” Válaszában emlékeztetett: az RMDSZ három lehetőség előtt állt ebben a parlamenti ciklusban, és mindegyik kompromisszumokkal járt. Az egyik lehetőség az ellenzékbe vonulás lett volna. „Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi ellenzékkel lennénk együtt ellenzékben, amit nehezen tudok elképzelni, mert az a furcsa helyzet állna elől, hogy ellenzékben az ellenzék ellenzéke lennénk” – jelentette ki.

A másik opciónak a kormányzati részvétel mutatkozott. „Nem titok, hogy többször is kormányra hívtak minket, de szerintem helyesen döntöttünk, hogy nem társultunk a koalícióhoz, mert nincsenek meg ennek a feltételei” – magyarázta. A harmadik lehetőség olyan politikai együttműködés kialakítása volt a parlamenti aritmetika figyelembe vételével, ami a közösség ügyét előre viszi a törvénykezésben és kormányzati intézkedések révén.

„Ezt az utat választottuk, s ez jár a legkevesebb kompromisszummal” – szögezte le a szövetségi elnök. Emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban az RMDSZ nem csak a kisebbségi jogokat, hanem az élet különböző területeit érintő tervezeteket terjesztett be a parlamentbe. Ezeket el kellett fogadtatni a többséggel; sok esetben sikerrel jártak, mint például az oktatási törvény módosításakor vagy a közigazgatási törvényköny elfogadésakor – érvelt a politikus. Ugyanakkor az RMDSZ-frakciók a 30 szavazatukkal  meg tudtak akadályozni olyan intézkedéseket, amelyek hosszú távon hátrányosan érintették volna a közösséget. „A kormányzatra is próbáltunk hatni, különböző településfejlesztő beruházásoktól a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyéig” – sorolta Kelemen Hunor, hangsúlyozva, hogy az oktatás továbbra is az RMDSZ politikai döntéseinek központjában áll.A szövetségi elnök úgy értékelte, hogy a közigazgatási törvénykönyvben sikerült kompromisszumokkal anyanyelvhasználatot bővítő előírásokat elfogadtatni. Emlékeztetett arra, hogy Dan Tanasa „folyamatosan bombázta” a székelyföldi önkormányzatokat a pereivel,  újraértelmezve a jelenleg még hatályban lévő közigazgatási törvény rendelkezéseit. „Ezt a törvénykönyvben pontosítottuk, az anyanyelvhasználati jogokat kiterjesztettük, a szubszidiaritás elvét belevittük” – szögezte le Kelemen. Felidézte azt is, hogy az államfő és az ellenzék megtámadta a törvénykönyvbe foglalt RMDSZ-javaslatokat az alkotmánybíróságnál. „Akik ezeket az előírásokat támadták, az elmúlt 28 év eredményeit, a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményeket támadják” – jelentette ki.

Kelemen Hunor kitért arra, hogy az RMDSZ a végsőkig ment el, ha közösséget érintő oktatási kérdésekről volt szó. Felidézte, hogy megbuktattak egy kormányt a MOGYE miatt 2012-ben, igaz, utólag a tanügyi törvénynek érvényt szerző kormányhatározat is megbukott a közigazgatási bíróságon. Legutóbb pedig Valentin Popa volt tanügyminiszter „ámokfutó módon” beiktatott egy cikkelyt egy kormányrendeletbe, ami hátrányos helyzetbe hozta a magyar kisdiákokat és a tanítókat. A tárcavezető nem konzultált senkivel, döntése pedig szakmailag nem volt helytálló.

 „Eljutottunk oda, hogy vagy lemond Valentin Popa, vagy kezdeményez egy sürgősségi rendeletet a cikkely hatálytalanításáról. A miniszter inkább távozott, és megoldottuk ezt a kérdést” – mondta a szövetségi elnök. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem zsarolta a kormányt, egy szakmaiatlan, rossz döntését kellett korrigálni. Megjegyezte, időközben kiderült az is, hogy a volt miniszter „néhány csontvázat is hagyott maga után”, de az RMDSZ a magyar tanítók plusz óráinak a kifizetését is meg fogja oldani, mihelyt lesz kinevezett tárcavezető.

„Az ellenfelek soha nem a közösségen belül voltak”

A szövetségi elnök szólt az alkotmánymódosító referendummal kapcsolatos RMDSZ-en vitákról is. Szavai szerint ezek hevessége számára sokszor a reformáció korabeli hitvitákat idézte. Emlékeztetett: az RMDSZ arra buzdította a választóit, hogy vegyenek részt a referendumon, és szavazzanak lelkiismeretük szerint. „Azért mondtuk azt, hogy mindenki éljen a szavazati jogával, mert a demokrácia alapja a részvétel, és nekünk következeteseknek kell lennünk” – magyarázta. A szavazatot pedig azért bízták a választókra, mert az erdélyi magyar közösségen belül több opció van, amiket nem szabad politikai döntéssel befolyásolni.„Valóban kevésbé lettünk volna langyosak, ha azt is megmondjuk az embereknek, hogyan szavazzanak. Ám mi nem egy ideológia képviseletére vállalkoztunk. Egy 1,3 milliós közösségnek a különböző opcióit figyelembe kell venni” – szögezte le. Megjegyezte: a referendum kampányában manipulációt érzékelt mindkét oldalról. A távolmaradásnak pedig szerinte sok oka volt: legfőképpen az, hogy az emberek úgy érzékelték, a népszavazás tétje nem egy olyan probléma, amit egyik napról a másikra meg kellene oldani.

Kelemen szerint az RMDSZ-nek túl kell tennie magát a vitákon. „Azzal kellene foglalkozni, hogyan menjünk előre, bizonyos dolgokat próbáljunk újrafogalmazni. Azzal nem tudok egyetérteni, hogy e kérdés miatt szétverjük a szövetséget. A közösségen belül voltak viták, de az ellenfelek soha nem a közösségen belül voltak” – jelentette ki.

A kongresszustól az EP-választásokig

A jövő februári tisztújító kongresszusról Kelemen elmondta: az a tétje, hogy milyen jövőképet tud az RMDSZ megfogalmazni az erdélyi magyar közösség számára. Szerinte a küldötteknek azt kell megfogalmazniuk, mi szükséges ahhoz, hogy sikeres, versenyképes legyen a közösség. „Rögzítenünk kell, hogy hova szeretnénk eljutni, milyen közösséget akarunk építeni, hogy magyarként megmaradjunk szülőföldünkön” – részletezte. Szavai szerint az RMDSZ-nek ki kell alakítania álláspontját az oktatással, közigazgatással és egészségüggyel kapcsolatban. „Harminc parlamenti szavazat és kétszáz polgármester erőt jelent, de nem tudjuk felforgatni a világot” – jelentette ki, arra kérve az SZKT tagjait, hogy járuljanak hozzá a kongresszusi dokumentumok kidolgozásához.A jövő évi EP-választásokkal kapcsolatos gondolatainak felvezetéseként emlékeztetett: az RMDSZ annak idején „minden kétely nélkül” azt mondta, hogy Romániának az észak-atlanti és az európai közösséghez kell csatlakoznia. Felidézte, hogy az erdélyi magyar közösségnek óriási elvárásai voltak az EU-val szemben, a csatlakozás pedig csalódásokat is hozott. Hangsúlyozta, hogy az EU-tagságnak számtalan előnye van az infrastrukturális fejlesztésektől a terület alapú mezőgazdasági támogatásokig.

Hozzátette: az RMDSZ bírálja is az EU-t, a jobbítás szándékával. Szerinte az Unió gazdaságilag erős, de politikailag gyenge, elsősorban a bürokrácia miatt, és reformra szorul. Európának meg kell újulnia, de abból nem lesz európai szolidaritás, ha az erős régi tagállamok kioktatják, fenyegetik az újakat, megpróbálják "erőszakkal civilizálni a barbár kelet-európai országokat" - jegyezte meg ironikusan Kelemen Hunor. Szerinte sok más hibája mellett az EU az őshonos kisebbségek jogaival is adós, ezért azt is el kell érni, hogy a következő Európai Parlament és a következő Európai Bizottság érdemben foglalkozzon az erre vonatkozó Minority SafePack kezdeményezéssel.

Úgy fogalmazott: az EP-választások azért fontosak az erdélyi magyar közösség számára, mert a reformokat nem a lelátókról kell képviselni. „A következő évek meg fogják változtatni a világot, és a változások alakítóinak kell lennünk. Nem mi fogjuk megoldani az EU problémáit, de az EU-nak minden egyes régióra oda kell figyelnie, az 1,3 milliós erdélyi magyar közösségre is” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ koherens jövőképet akar felmutatni az EU-ról, és a februári kongresszust követő napokban kialakítja az EP-jelöltlistát is.

A referendum utóvitája: a buzizástól a hazaárulásig

Az elnöki beszámolót követő politikai vitában – az SZKT-üléseken megszokottól eltérően – ezúttal valóban ütköztek nézetek, egymásnak üzengettek a felszólalók. Az elhangzó vélemények nem az EU jelenlegi állapota vagy az EP-választások tétjének kérdésében tértek el, hanem az alkotmánymódosító referendumról kialakított RMDSZ-állásponttal kapcsolatban. Az alaphangot már az elsőként felszólaló Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke megadta, amikor emlékeztette hallgatóságát: annyira eltorzult a közbeszéd a népszavazás előtt, hogy volt olyan RMDSZ-es polgármester, aki az állatokkal való közösülés törvényesítésével riogatott.

Ezzel szemben a másik tábort képviselő Tánczos Barna szenátor azt emelte ki: a referendum bojkottálásának hívei „már oda jutottak”, hogy a demokrácia egyik intézményét, a referendumot is megkérdőjelezték. „Mi az elmúlt 28 évben hittünk a demokrácia intézményeiben. Ellenünk is fordítható a bojkott. Ezzel az erővel ugyanis a parlament ellen is bojkottot lehet hirdetni, és saját magunkat zárjuk ki a demokráciából” – fogalmazott a székelyföldi politikus.Szabó Ödön képviselő arról beszélt: számára hitbeli, meggyőződésbeli volt a referendumot támogató álláspontja, és nagyon zavarta, amikor számon kérték rajta a véleményét. „Azt mondták, hogy maradi vagyok, középkorban élek, pusztán azért, mert tisztán szeretem a fogalmakat. A nagyon hangos kisebbséget arra kérem, hogy fogadja el az én többségi véleményemet ebben a kérdésben” – jelentette ki. Szerinte a referendum egyik tanulsága, hogy az RMDSZ nem tudja a választásokon kívül mozgósítani a magyar közösséget.

Csoma Botond képviselő szerint a magyar szavazók azért maradtak távol az urnáktól, mert a referendumnak nem volt számukra tétje. „Tudnak különbséget tenni a referendumok és a választások között” – magyarázta. A kolozsvári jogász politikus felhívta a népszavazás támogatóinak figyelmét arra, hogy a referendum jogi szempontból teljesen felesleges volt. Nem csak azért, mert a polgári törvénykönyv jelenleg is tiltja az azonos neműek házasságát, hanem azért, mert ezt az alkotmány is tiltja. Ezt az alkotmánybíróság maga mondta ki az alkotmánymódosító törvényről hozott döntésének indoklásában.

Markó hatalmas tapsot kapott

Markó Béla felszólalásában előbb Tánczos Barna szavaira reagált. „Azt kérdezném fiatal szenátor kollégámtól: az mennyire demokratikus, amikor az RMDSZ-frakció kivonult a parlamenti szavazásról, hogy ne legyen kvórum? Ez is része a demokráciának, úgy hívják, hogy obstrukció, amikor a cselekvéstelenség cselekvéssé válik” – üzente a székelyföldi politikusnak. A volt szövetségi elnök szerint a referendumra az obstrukció volt a helyes válasz, mert ez volt az útja az érvénytelenítésének.

Markó elfogadhatatlannak nevezte, hogy a referendum kampányában egy római katolikus lelkész hazaárulással vádolta azokat, akik nem vesznek részt a népszavazáson. „Ha értelmiségiek vagyunk, hogyan lehet hallgatni arról, hogy egy RMDSZ-es polgármester Facebookon őrült butaságokat terjeszt?” – tette fel a kérdést. Kijelentette: rendkívül aggasztónak tartotta, hogy „egy nyilvánvaló fundamentalista kezdeményezés” sikerre juthat azért, mert a politikai osztály egy része választási tőke reményében, „politikai iránytévesztés miatt” az élére áll. Szavai szerint a népszavazás sikerének legnagyobb veszélye az volt, hogy bármikor újabb, jogfosztó kezdeményezés követi.

A volt szövetségi elnök leszögezte: vannak olyan kérdések, amiket nem szabad népszavazásra bocsátani. „A képviseleti demokrácia arról szól, hogy vezetőket választunk, akik tájékozódnak és döntéseket hoznak” – magyarázta. Hangsúlyozta azt is: nem hisz abban, hogy közvélemény-kutatásra támaszkodva kell vezetni egy szervezetet, intézményt, országot.

Szerinte a társadalom többsége egyetértett ugyan azzal, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul, de a népszavazást értelmetlennek tartotta. „Nem ettől élnek rosszul, nem ez a kérdés nyugtalanítja őket. Az országban fontosabb dolgok vannak. A hírszerzés és az igazságszolgáltatás problémáival kellene foglalkozni” – jelentett ki, hozzátéve: abban reménykedik, a referendum kudarca fontos figyelmeztetés volt, hogy a demagógia egy adott ponton véget ér. Markó a vitán felszólalók közül a legnagyobb tapsot aratta beszédével.

Utolsóként Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök szólalt fel, nagyon röviden, mert – mint fogalmazott – "Markó Béla lelőtte a poént". Keserűen jegyezte meg, hogy ma már a buzizás az RMDSZ-ben nem is számít szitokszónak. "De elfogadhatatlan lehazaárulózni valakit az opciói miatt. Jobban meg kellene tanulnunk, hogyan kell elfogadni egymás véleményét" – jelentette ki a politikus.