FRISSÍTVE: A Magyar Szülői Szövetség (MSZSZ) kártérítési per indítását fontolgatja az oktatási minisztériummal szemben az augusztusban kiadott kormányrendelet magyar diákokat hátrányosan érintő – csütörtökön törölt – cikkelye miatt, tudtuk meg pénteken Csíky Csengelétől, az MSZSZ elnökétől. 

„Sikerélmény számunkra, hogy 30 nappal az augusztusi kormányrendelet hatályba lépése után törölték a kisebbségekhez tartozó diákok és tanítóik életét megkeserítő előírást. Ugyanakkor a történtek arra döbbentettek rá, hogy bármikor hozhatnak a gyermekeink sorsát befolyásoló olyan döntéseket az oktatási minisztériumban, amelyeket mi nem tudunk kontrollálni” – jelentette ki a Maszolnak pénteken Csíky Csengele.

A Magyar Szülői Szövetség (MSZSZ) elnökét arra reagáltattuk, hogy csütörtökön a kormány az RMDSZ és a magyar közösség részéről érkező tiltakozáshullám nyomására törölte a tisztségéről időközben lemondott Valentin Popa oktatási miniszter kezdeményezésére augusztusban kiadott rendeletének a magyar diákokat hátrányosan érintő cikkelyét.

Csíky Csengele közölte, az MSZSZ tisztában van azzal, hogy a parlament beválthatja a távozó tárcavezető fenyegetését, és a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet vitája után újra hatályba léptetheti a tiltakozásokat kiváltó cikkelyt. „Éppen ezért az eddigi tiltakozó akcióinkat csak felfüggesztettük” – mondta a szülői szövetség elnöke.

Nem ülnek ölbe tett kézzel

Az MSZSZ több lépést is tervez annak érdekében, hogy többé ne kerülhessenek hasonló helyzetbe a magyar gyerekek. Csíky Csengele elmondta, hogy egy tárgyalássorozat elindítását és a kisebbségi román nyelv oktatásásnak reformjának felgyorsítását kérik az oktatási minisztériumtól. Ugyanakkor megerősítik és tovább építik együttműködésünket a pedagógusokkal és diákokkal.

A szülői szövetség együttműködési partnerkapcsolatokat építene ki a romániai nemzeti kisebbségű szülőkkel (német, ukrán, szerb, szlovák, horvát, tatár stb.), ugyanakkor partnerséget kötnek az országos román szülői szervezetekkel is. "Érdekeinket képviselő politikusainkkal fenntartjuk a párbeszédet, igényt tartunk az erőteljes képviseletre, kemény kiállásra, tiszta, korrekt kommunikációra, hasonlóan a mostani esethez" – sorolta Csíky Csengele.

A szövetség azt is fontolgatja, hogy kártérítési pert indítson az oktatási minisztériummal szemben a történtek miatt. „A jogászaink jelenleg vizsgálják ezt a lehetőséget. Nem csak a rendelet vitatott cikkelyét, hanem a végrehajtási módszertanát, illetve a végrehajtásának következményeit is felháborítónak tartjuk” – magyarázta Csíky Csengele.

A szülői szövetség elnöke emlékeztetett, hogy az augusztusi kormányrendelet végrehajtási módszertanát két nappal az iskolakezdés előtt, szombat délben kapták meg a tanfelügyelőségek. „Ezek az utasítások megalázóan diszkriminálták a pedagógusaikat, mellőzték a szakmaiságot. Ezek miatt kerültek a gyermekeink olyan helyzetbe, amit nem kívánunk senkinek. Mondjuk ki tisztán: szenvedtek tőlük a gyerekeink” – jelentette ki.

„Örülünk, hogy kicsit késve, de megoldódott”

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Burus-Siklódi Botond üdvözölte, hogy a kormány hatályon kívül helyezte a magyar diákokat hátrányosan érintő előírást. Szerinte a volt oktatási miniszter „politikai ízű döntése” volt, hogy ez a cikkely bekerült az augusztusi kormányrendeletbe. Ez a magyarázata annak, hogy Valentin Popa nem konzultált az érintettekkel a döntése előtt – vélekedett.

„A politikumnak nagy szerepe volt abban, hogy ezt a helyzetet sikerült megoldani, de szeretném megköszönni a kollégák elkötelezettségét és szolidaritását is. Ugyanakkor rádöbbenek arra, hogy mennyire nem működik ez a szolidaritás más helyeken. Elképzelhetőnek tartom, hogy a kormányrendeletbe foglalt cikkely nem a miniszter egyszemélyes döntése volt. Tudnám sorolni azokat a megyéket, ahol azonnal életbe léptették, mintha rá is készültek volna erre a lépésre” – nyilatkozta Burus-Siklódi Botond a Maszolnak.

Az RMPSZ elnöke elfogadhatatlannak tartja a távozó oktatási miniszternek azt a csütörtöki kifakadását, hogy a Hargita megyei kisdiákok köszönni sem tudnak románul. „Információink vannak arról, hogy Valentin Popa olyan kérdéseket tett fel a magyar gyerekeknek a csíkszeredai diákoknak, amelyekre a román gyerekek sem tudtak volna válaszolni” – jelentette ki.

Burus-Siklódi Botond szerint valóban gondok vannak a székelyföldi gyerekek románnyelv-tudásával, de ehhez a helyzethez alkalmazkodni kell. „A románt idegen nyelvként kell oktatni a magyar diákoknak. Most már speciális, kommunikációközpontú tanterv és tankönyvek léteznek számukra, elindult egy folyamat, amelynek meg kell várni az eredményét” – vélekedett.