Csoma Botond képviselő szerint a pártok a saját politikai érdekeik szerint értelmezik a Román Hírszerző Szolgálat és a különböző intézmények közötti titkos megállapodások kérdését, és így jár el a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. A SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság RMDSZ-es tagját a testület munkájáról kérdeztük.

Idén másodszor faggatta ki fél év alatt a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság George Maior volt SRI-igazgatót. Miért volt szükség a jelenlegi washingtoni nagykövet újabb meghallgatására?

Már több hónapja terveztük George Maior újabb meghallgatását, az első meghallgatáskor még nem voltam a bizottság tagja, de ezt nehéz volt megoldani, mert nagykövetként keveset tartózkodik az országban. Szeptember első hetében Bukarestben volt, ezt az alkalmat használtuk ki a behívására. Meghallgatására elsősorban a SRI és a különböző intézmények közötti titkos megállapodások körüli kérdések tisztázása miatt volt szükség, ezekről a megállapodásokról ugyanis jelentést készít a parlamenti bizottság. De rákérdeztünk a hírszerzés és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség viszonyára is.

Mit mondott a volt SRI-vezér a bizottságnak a titkos megállapodásokról?

Azt mondta el, amit később a nyilvánosság előtt is: ezekre a megállapodások szerinte szükségesek és törvényesek voltak. Úgy értékelte, hogy Románia a történelmének egy olyan szakaszában volt, amikor a hírszerzésnek tevőlegesen kellett segítenie az igazságszolgáltatás munkáját. Közölte: továbbra is felvállalja a titkos megállapodásokat, mert szerinte semmilyen törvénytelen cselekedet nem történt a létrejöttükkel.

Meghallgatása után Maior a nyilvánosság előtt rágalmaknak nevezte azokat a vádakat, hogy a titkosszolgálat nyomást gyakorolt volna az igazságszolgáltatásra. Bizonyítékokat kért, illetve azt, hogy a bizottság hívja be Liviu Dragneát és Victor Pontát is. Behívják majd a bizottságba ezt a két politikust?

Nem tudom, hogy Liviu Dragneától vagy Victor Pontától mit tudnánk kérdezni a titkos megállapodások kapcsán.

Többek között azt, amit Gabriela Firea, a PSD legnépszerűbb politikusa állított a pártelnökről: vagyis dokumentálhatóan jó volt a viszony Liviu Dragnea és George Maior korábbi SRI-vezér között, akit utólag a politikus a „párhuzamos állam” egyik képviselőjének nevezett.

Nem tudom, hogy Dragnea hányszor és milyen keretek között találkozott Maiorral, de szerintem ennek a titkos megállapodások szempontjából nincs is relevanciája.

Említette, hogy a parlamenti bizottság jelentést készít a SRI titkos megállapodásairól és ezek hatásairól. Mikorra várható a jelentés közzététele?

Nem tudom. A bizottság elnöke, Claudiu Manda korábban azt nyilatkozta, hogy a jelentés a nyár elejéig elkészül. Nem készült el, és én ezt komolytalanságnak tartom a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről. Úgy látom, hogy ők sem akarnak elvi szinten viszonyulni a titkos megállapodások kérdéséhez. Mintha nem akarnák kideríteni, hogyan működtek ezek a megállapodások. Pedig szerintem mielőbb fényt kell deríteni arra, hogy ellentmondtak-e a jogállamiságnak, befolyásolták-e és miként az igazságszolgáltatást. Erről szól majd a parlamenti bizottság készülő jelentése. Egy kisebbségi érdekvédelmi szervezet képviselőjeként úgy gondolom: fontos közösségi érdekünk a jogállamiság keretei között tartani a hírszerzést. Láthatjuk, hogy mi történt Beke Istvánék ügyében is. Ezért próbálunk elvi szinten viszonyulni ehhez a kérdéshez, de a nagy pártok segítsége nélkül nem tudunk fényt deríteni ezekre a dolgokra. A bizottság tagjaként pedig azt látom, hogy az ellenzék nem akar érdemi munkát végezni, elutasít minden olyan vizsgálatot, ami segítené az igazság feltárását.

Biztos, hogy egy parlamenti bizottság a megfelelőbb ennek a kiderítésére? Azért kérdem ezt, mert korábban születtek már parlamenti bizottsági jelentések különböző vitatott ügyekben, például a 2009-es elnökválasztás tisztaságáról, de ezeknek semmilyen hatása, súlya nem volt.

Szerintem két szálon kellene lefolytatni a vizsgálódást. A munka egyik részét a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság végzi ennek a jelentésnek az elkészítésével. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM) is kellene vizsgálódnia, hiszen ez a testület az alkotmány szerint az igazságszolgáltatás függetlenségének az „őre”. Javasoltam is a parlamenti bizottság elnökének, hogy küldjünk egy átiratot erről a CSM-nek. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a CSM vizsgálódásai kapcsán egy kicsit szkeptikus vagyok, hiszen nekik is volt egy titkos megállapodásuk a hírszerzéssel, sőt az Igazságügyi Felügyeletnek is volt, ennek ellenére kötelező lenne megszólalnia ebben a kérdésben. Mindenesetre sajnálatosnak tartom, hogy eddig csak politikai állásfoglalások voltak a megállapodásokról. A pártok a saját politikai érdekeik szerint értelmezik ezeket. Ezt a hozzáállást tapasztalom a PSD részéről is.

Kinek a tiszte megállapítani, hogy ezek a titkos megállapodások valóban törvényesek voltak-e?

Azt, hogy a SRI túllépte-e a hatáskörét, egyrészt a parlamenti bizottságnak kellene megállapítania. Ugyanakkor nagyon fontos a CSM vizsgálódásának az eredménye ebben a kérdésben.

De nem egy bíróságnak kellene megállapítani, hogy történtek-e törvénytelenségek?

Ha kiderült, hogy a SRI túllépte a hatáskörét, akkor már felmerül a hivatali visszaélés gyanúja. És akkor már el lehet dönteni, hogy mi legyen a következő lépés. Tény, hogy ezek a megállapodások már első ránézésre is aggályosak. Már önmagában az komoly kérdéseket vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan, hogy az ügyészeknek jelentési kötelezettségük volt a SRI felé. De ezen túl is meg kell vizsgálni, hogy működtek a gyakorlatban az ügyészek és a hírszerző tisztek közös csapatai. Jelenleg a bizottságban még nem rendelkezünk elegendő információval a megállapodások gyakorlati alkalmazásáról, és arról sem, hogy ezek miképpen befolyásolták az igazságszolgáltatást. Így ebben a pillanatban nem jelenhető ki, hogy bizonyos bírósági döntések befolyás alatt születtek. Legalábbis én a jelenlegi információk birtokában ezt nem tudom kijelenteni. Ha azonban a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság és a CSM közösen arra az álláspontra jut, hogy a megállapodások révén sérült az igazságszolgáltatás függetlensége, a SRI átlépte a hatáskörét, akkor akár büntetőjogi feljelentéseket is meg lehet fogalmazni. Ezután a bíróság mondhatja ki, hogy történt-e hivatali visszaélés vagy sem.

A kormánypárti politikusok többször is hangoztatták, hogy a titkos megállapodások révén ártatlan emberek kerülhettek börtönbe. Sőt Liviu Dragnea olyan sürgősségi rendeletet kért a miniszterelnöktől, amelyik megszünteti ezeknek a megállapodásoknak a hatásait. Lehet-e bármilyen rendeletet hozni erről, amíg nem derül ki, hogy törvényszegőek voltak-e ezek a megállapodások?

Jogászként én csak azt tudom mondani, hogy Liviu Dragnea nyilatkozata egy politikusi kijelentés. A titkos megállapodásoknak az igazságszolgáltatásra gyakorolt pontos hatásait egyelőre nem ismerjük. Nem lehet sürgősségi rendeletet elfogadni olyasmiről, amiről nincsenek pontos információink, nincs egy konklúzió erről. Ezen a téren nekem csak  sejtéseim vannak  arról, hogy egyes perekben nem független bírói ítélet született. Polgári, visszaszolgáltatási perek is eszembe jutnak, a Székely Mikó Kollégium ügye, a Markó Attilára kiszabott ítélet.

Liviu Dragnea azt is bejelentette többször, hogy a kormánypártok a nemzetbiztonsági törvények módosítására készülnek. Hol tart most ezt a folyamat?

A parlamentben alakult is egy bizottság, amelynek magam is tagja vagyok, és amelynek éppen az új nemzetbiztonsági törvények módosítása lenne a feladata, de ezt a testületet az alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánította. Megállapította ugyanis, hogy egy parlamenti bizottságnak nincs törvénykezdeményezési joga. De ettől még folyhatna munka ebben a bizottságban, mert a testület által kidolgozott tervezeteket utóbb felvállalhatják majd a parlamenti képviselők. Ettől függetlenül ebben a bizottságban nem zajlik semmilyen munka. A PSD-sek azt nyilatkozták, hogy a nemzetbiztonsági törvényeket módosító tervezeteknek még idén a parlament elé kell kerülniük. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez így történik-e. A bizottság tagjaként én az RMDSZ módosító javaslatait fogom majd beterjeszteni.