Ostobák
Sike Lajos | 2012-01-22 23:23:27
Olvasóim többsége a hazai magyar sajtóban ötven éve megjelenő írásaimból tudja, ki vagyok s mint gondolkozom. A körülöttem élő szatmári magyarok ezrei magánéletem sok részletét is ismerik. Köztük azt, hogy gyermekeimet az óvodától az egyetemig magyarul taníttattam, miközben sok mai Fidesz-hódoló románba íratta, hogy ezzel is nyaljon Párt elvtársnak.
89 után is megpróbáltam tenni valamit szorongatott közösségünkért. A szatmári RMDSZ alapítóinak szűkebb csoportjába tartozom. Szülőfalumban, az avasi Kőszegremetén, ahol Erdély egyedüli szabadtéri Széchenyi-emlékműve áll, minden évben Széchenyi ünnepséget szervezek. Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Zilahon Széchenyi-kiállítást rendeztem, 2010-ben beindítottuk a szatmári diákok rendszeres évi Széchenyi vetélkedőjét. Kezdeményezésemre Széchenyi-tölgyfát ültettünk, ahol a legnagyobb magyar születésnapján (szeptember 21-én) sokan összejövünk. A megye falvai közül elsőnek Kőszegremetén helyeztünk ki magyar utcanév-táblákat. Felújítottuk a háborús hősök emlékművét, többek között táblát állítottunk Dohi Árpád 56-os bebörtönzöttnek és Panek Zoltán írónak, aki több művét itt írta.
Természetesen az iskolát is Széchenyiről neveztük el, amit évente meg kell védenem a nacionalista tanfelügyelőktől. Nem érdekes, hogy ez nekem mi boromba, pénzembe, mi veszekedésbe, gyűrődésbe kerül. Számomra az eredmény fontos. Sokat segítenek az egyszerű emberek. De az egyik volt kommunista vezető, aki a múlt években többször kijelentette, hogy meghalna Orbán Viktorért, szemszúrásból sem adott egy lejt vagy kisüveg pálinkát ezekre az ünnepekre.
Mindezzel nem illene dicsekednem, de a körülmények rákényszerítenek, mert néhány olyan barátom, ismerősöm, aki az üres nemzeti dumán kívül semmivel sem tüntette ki magát, nem tetsző cikkeim miatt már-már a magyarság ellenségei közé sorolnak. Az ok: nem hiszek Orbán Viktor nemzetmegváltó küldetésében! Tegyem hozzá: a mostanában történtek után (gazdaság, demokrácia lefelé) még kevésbé hiszek! Soha nem hittem a nagy akarnokoknak, s az olyan habzó szájú magyaroknak, akik el akarják hitetni velünk: ha a bili fülére is nemzeti szalagot kötünk, akkor minden jóra fordul!
Nekik és azoknak az olvasóinknak, akik mostanában az ÚMSZ-tól féltik Orbán Viktort, azt tanácsolom: olvassák Széchenyit, s inkább benne bízzanak! Mert „nem száj, hanem tett magyarokra van szükségünk!”. S „óvakodjunk az ostobáktól, akik mindentudónak és csalhatatlannak hiszik magukat!”
vélemény
Jobbítandó jóObama elnök áprilisban jelentette be egy új ügynökség létrehozását, a név valahogy így fordítható: Atrocitás Megelőző Ügynökség/Bizottság (Atrocities Prevention Board), s a létesítményt igen találóan a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban az Auschwitzet túlélő Elie Wiesel hitelesítette felvezető beszédében. A diplomáciai testülethez, békefenntartó képződményekhez, emberjogi egyesületekhez, az elnöki benső körhöz, sőt az amerikai pénzvilág gazdasági szankcióképes felső tízezeréhez is közvetlen csatornákkal kapcsolt ügynökség havonta ülésezik, elemez és jelentést bocsát ki. »
Ady András
Veszélyben a vigécekTőkés László feljelentést tesz a róla a közelmúltban megjelent könyv, a Ne vígy minket a kísértésbe szerzője és kiadója ellen, ugyanakkor Demeter Szilárd, az EP-képviselő sajtóirodájának vezetője arról tájékoztatta az egyik napilapot, hogy hasonló lépést terveznek a könyv romániai terjesztőivel szemben is. A sajtófőnök ugyanis „gyomorforgató kampányeszköznek” tekinti a könyv terjesztését, és reméli, hogy akik ezzel foglalkoznak, azok büntetőjogi felelősségük tudatában teszik, mint ahogyan azt is, hogy mindezt nem közpénzből finanszírozzák. »
Székely Ervin
VígéretekVálasztási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »
Bogdán Tibor
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!