Harmadik Vlagyimir
Ady András | 2012-01-24 22:56:50
nyomtat | elküld

A volt-leendő orosz államelnök volt már Csecsenföldön vagy kilencszer, amióta hatalmasságként számíthatnak rá: utazott oda Borisz cár miniszterelnökeként, majd politikai másodpilótaként egy Sukhoj vadászgépen, de jelen volt 2005-ben az új parlament ülésén, 2008-ban pedig saját lábán lépte hosszan a grozniji Putyin sugárutat.

A volt-leendő orosz államelnök volt már Csecsenföldön vagy kilencszer, amióta hatalmasságként számíthatnak rá: utazott oda Borisz cár miniszterelnökeként, majd politikai másodpilótaként egy Sukhoj vadászgépen, de jelen volt 2005-ben az új parlament ülésén, 2008-ban pedig saját lábán lépte hosszan a grozniji Putyin sugárutat. Legutóbbi év végi utazása, amely hatásos akusztikát adott az éppen előkészítésben lévő, újabb államfői majdnem ön-trónutódlásának, egyúttal alaphangnak minősült a Moszkva-Icskéria status-quo fenntartásában. A csecsen főváros Putyin strasszéját messze elkerülő Vlagyimir Vlagyimirovics egyenesen a fővárostól harminc kilométerre lévő Gudermesben állt meg, ahol a Kadirov erőd-rezidencián várták. Tény, hogy a főváros és a vendéglátó település megdermedt az óvintézkedésektől, amelyek a jeles vendégnek kijártak, de nem csak ez volt dermesztő, és nem csak az észak-kaukázusi ország lakói számára – ugyanis a még miniszterelnök nyíltan állást foglalt a respublika további orosz igazgatása mellett.

A kadirovi összkomfortos bunkerben elhangzott nyilatkozata éppen az – amúgy is sokat próbált – otthoni ellenzéki gondolkodók állát késztette leesésre: Csecsenföldet azért nem lehet elengedni, és azért kell továbbfinanszírozni, mert ha nem, akkor az elbogárzó rebellis őshonosok az orosz világ más, nyugis területein kezdenek kavarni. Moszkvának azért kell Kadirovot és apparátusát boldog-kövéren tartani, mert ellenkező esetben az elszabadult köztársaság kiválik a föderációból, és magával rántja a régiót is (lásd az izgékony Ingusföldet és a dühös Dagesztánt), ami végső soron a FÁK darabolódásához vezethetne.

Éppen ilyen, kissé avas, de ezek szerint reanimáció alatt lévő birodalmi egységszellem szerint értendő az is, hogy a nem létező (szétkatyusázott) csecsen iparba folyamatosan önteni kell a mamuska-állam pénzét, hiszen az icskér olajmennyiség a föderáció listáján a dicső huszonegyedik, a gáztermelés pedig a lélegzetelállító tizenhatodik helyen van.

A „minden marad a régiben” hazaüzenés után a csecsenek és oroszok által egyaránt imádott Ramzan Kadirov hármaspuszis-ígéretes elő-megerősítése következett, aminek olvasata: marad az ismert és így kisebbnek tűnő rossz, mert irányítható. Ahhoz képest, hogy a Kreml szóvivője szerint az elnökjelöltnek most sem lesz ideje kampányvitákba bocsátkozni, hisz közben elfoglalt miniszterelnök, az ismételten országolni akaró „Harmadik Vlagyimir” pici idejéből áldozva azon fáradozik, hogy a végeken 1991-óta semmi se változzon.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Jobbítandó jó

Obama elnök áprilisban jelentette be egy új ügynökség létrehozását, a név valahogy így fordítható: Atrocitás Megelőző Ügynökség/Bizottság (Atrocities Prevention Board), s a létesítményt igen találóan a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban az Auschwitzet túlélő Elie Wiesel hitelesítette felvezető beszédében. A diplomáciai testülethez, békefenntartó képződményekhez, emberjogi egyesületekhez, az elnöki benső körhöz, sőt az amerikai pénzvilág gazdasági szankcióképes felső tízezeréhez is közvetlen csatornákkal kapcsolt ügynökség havonta ülésezik, elemez és jelentést bocsát ki. »

Ady András
Veszélyben a vigécek

Tőkés László feljelentést tesz a róla a közelmúltban megjelent könyv, a Ne vígy minket a kísértésbe szerzője és kiadója ellen, ugyanakkor Demeter Szilárd, az EP-képviselő sajtóirodájának vezetője arról tájékoztatta az egyik napilapot, hogy hasonló lépést terveznek a könyv romániai terjesztőivel szemben is. A sajtófőnök ugyanis „gyomorforgató kampányeszköznek” tekinti a könyv terjesztését, és reméli, hogy akik ezzel foglalkoznak, azok büntetőjogi felelősségük tudatában teszik, mint ahogyan azt is, hogy mindezt nem közpénzből finanszírozzák. »

Székely Ervin
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor