Könyörgés nimfákhoz
Szellemidézés | 2010-05-26 01:35:14
nyomtat | elküld

Mikor egyszer Leszboszon vadásztam, a nimfák ligetében olyan szépet láttam, hogy ahhoz foghatóra még sehol sem akadtam. Egy festett kép volt az, amely szerelmes kalandokról regélt.

Mikor egyszer Leszboszon vadásztam, a nimfák ligetében olyan szépet láttam, hogy ahhoz foghatóra még sehol sem akadtam. Egy festett kép volt az, amely szerelmes kalandokról regélt.

Gyönyörű a liget is, sűrű lombos, és patak csordogál rajta keresztül. Egyetlen forrás öntöz benne mindent, a fákat is, a virágokat is. A kép azonban jobban elgyönyörködtetett, mert remekbe készült mestermű volt az, és édes szerelem dolgairól mesélt. Hírére szép számmal zarándokoltak oda messze földről is, hogy a nimfához könyöröghessenek, és a képet megcsodálhassák.

Láthattak azon vajúdó asszonyokat, meg dajkákat, akik az újszülötteket pólyázták, kitett gyermekeket és állatokat, amint szoptatták azokat, pásztorokat, akik örökbe fogadták az árvákat, és szerelmet valló fiatalokat, aztán garázdálkodó kalózokat és csatázó harcosokat.

Ahogy a sokféle, csupa szerelmes mesébe illő jelenetet néztem és csodáltam, elfogott a vágy, hogy szavakba öntsem, amit a képen láttam. S miután akadt, aki elmagyarázza a kép minden részletét, a hallottakat négy könyvben gonddal megírtam, szent ajándékul Erósznak, a nimfáknak és Pánnak, az embereknek meg örömteli kincsül, mely a beteget is meggyógyítja, a bánkódót is megvigasztalja, a szerelmesekben emléket ébreszt, a szerelemben járatlanokat pedig tanítja. Hiszen nincs s nem is lesz ember a világon, aki a szerelmet elkerülhetné, amíg csak lesz szépség, és szemünk, hogy lássuk.

Nekünk, költőknek, azonban józanságot is adjon a szerelem istene, hogy elbeszélhessük mások szerelmeit.

Longosz: Daphnisz és Chloé. Fordította Devecseri Gábor

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Jobbítandó jó

Obama elnök áprilisban jelentette be egy új ügynökség létrehozását, a név valahogy így fordítható: Atrocitás Megelőző Ügynökség/Bizottság (Atrocities Prevention Board), s a létesítményt igen találóan a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban az Auschwitzet túlélő Elie Wiesel hitelesítette felvezető beszédében. A diplomáciai testülethez, békefenntartó képződményekhez, emberjogi egyesületekhez, az elnöki benső körhöz, sőt az amerikai pénzvilág gazdasági szankcióképes felső tízezeréhez is közvetlen csatornákkal kapcsolt ügynökség havonta ülésezik, elemez és jelentést bocsát ki. »

Ady András
Veszélyben a vigécek

Tőkés László feljelentést tesz a róla a közelmúltban megjelent könyv, a Ne vígy minket a kísértésbe szerzője és kiadója ellen, ugyanakkor Demeter Szilárd, az EP-képviselő sajtóirodájának vezetője arról tájékoztatta az egyik napilapot, hogy hasonló lépést terveznek a könyv romániai terjesztőivel szemben is. A sajtófőnök ugyanis „gyomorforgató kampányeszköznek” tekinti a könyv terjesztését, és reméli, hogy akik ezzel foglalkoznak, azok büntetőjogi felelősségük tudatában teszik, mint ahogyan azt is, hogy mindezt nem közpénzből finanszírozzák. »

Székely Ervin
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor