Hosszú út vezet addig, amíg az emberiség eléri a klímasemlegességet, de az Európai Bizottság nagyobb sebességbe kíván kapcsolni, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ennek egyik nagy mérföldköveként 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest. A Fit for 55 elnevezésű uniós klímacsomagot szerdán, július 14-én tették közzé, ami többek között szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket, növelné a megújuló energiaforrások részarányát. Bár ezek még csak javaslatok, de már hosszú egyeztetések előzték meg az Európai Uniós szervek között, és még rengeteg vita és egyezkedés várható a közeljövőben a téma kapcsán.

A klímacsomag alapvető célja, hogy az emberiségnek legyen esélye a klímavédelmi harcban, azonban ehhez olyan kényes területeket is meg kell piszkálnia, mint a közlekedés, a fűtés, így a fosszilis tüzelőanyagok és a szállítás, repülés területén is adókra lehet számítani. Ilyenkor dörmög egyet magában az egyszeri átlagpolgár, netalántán egy gyengébbecske káromkodás is kiszalad a száján, s ötletei támadnak, hogy kit, mikor s hogyan csapjon meg az istennyila. Mert így is alig élünk, s amúgy is, lám, ki fog segíteni a fűtés megoldásában fosszilis energiaforrások nélkül? S nem elég drága már amúgy is a benzin, motorina? S hogyne, én is jobban szeretem, amikor inkább olcsóbbak, mint drágábbak ezek. S miközben bólogatnék, nyakon ver a Németországból hömpölygő özönvíz-hírek áradata: a számtalan áldozattal és még több eltűnt személlyel járó áradásokat és szélsőséges meteorológiai jelenségeket sok szakértő a klímaváltozás számlájára írja. Amennyiben valóban így van, kérdés, hogy a tervezett drasztikusabb ütemterv egyáltalán elég lesz-e a katasztrófa elkerüléséhez.

Na, de borongás helyett inkább néhány olyan ötletet és megvalósítást mutatnék be, amelyek segíthetik a tervezett célok elérését, s amiket amikor az ember elolvas, a fejéhez kap, hogy ez miért nem neki jutott az eszébe. A napenergia felhasználásának néhány olyan innovatív formáját villantom fel, amelyek az elmúlt napokban a látóterembe kerültek.

Az első példa a maga pimasz módján éppen az embernek a nap előli menekülését használná energia előállítására. A tűző napon nincs is jobb annál, mint fogni egy finom fagylaltot és behúzódni egy jó kis árnyékba. Ezt használná ki az az okosnapernyő, ami a nyitott állapotban begyűjtött napenergiát használná arra, hogy áramot szolgáljon az alatta hűsölőnek. Miközben árnyékot szolgáltat, lehetőséget biztosít a telefonok töltésére, a sör, üdítő, jégkrém behűtésére alkalmas hűtőpultot vagy a vízpárát permetező ventilátort is energiával látja el. A globális felmelegedést ezzel bizonyára nem fogjuk hűvösre tenni, de a tengerparti üdülőhelyeket segíthetne tiszta energiával ellátni.

Az elektromos autók már régebb óta közszájon forognak, főként inkább vágyálomként – „majd egyszer, ha gazdag leszek, lesz egy Teslám” –, de azért az állam is jelentősen támogatja a teljesen elektromos vagy a hibrid meghajtású autók vásárlását. Viszont attól, hogy az elektromos autók esetében kiszervezik a kibocsátást az áramszolgáltatóknak, még nem oldódik meg a probléma, mivel az elektromos autó ökológiai lábnyoma nagyban függ attól, hogy az általa használt energia milyen forrásból származik. Ezen változtatnak azok a villanyautók, amelyek felületén napelemek találhatók, így részben maga az autó állítja elő az általa felhasznált energiát. A Lightyear One-nak például a cég sajtóközleménye szerint 85 km/h-s átlagsebességgel sikerült 710 km-t megtennie egyetlen feltöltéssel egy 60 kWh-s sajtóközleménye szerint akkumulátorral felszerelt autóval. Az autóra felhelyezett panelek óránként átlagosan 12 kilométerrel növelik az autó hatótávját, és a gyári adatok szerint ebből a forrásból származó energiával naponta átlagosan 70 kilométert lehet megtenni, így a tulajdonosok a gyártó szerint évente 7-20 ezer kilométert autózhatnak anélkül, hogy tölteniük kéne az akkumulátort. Az ötlet nem egyedülálló, viszonylag hasonló képességekkel az Aptera is készíti a maga futurisztikus kinézetű  elektromos autóját.

S hogy visszakanyarodjak az Európai Bizottság klímacsomagjához, éppen a bejelentés napján nyitották meg Hollandiában a világ leghosszabb, napelemekből álló kerékpárútját, így a 330 méter hosszú út egyszerre termel fenntartható energiát és biztosít kibocsátásmentes közlekedést.

Egy biztos, Európa klímasemlegességéhez hosszabb út vezet, mint ez a bicikliút, de az innovációt mindenképpen fel kell használni, hogy egyre közelebb kerüljünk a célok megvalósításához. Az is biztos, hogy ez az út nem lesz zökkenőmentes, sok konfliktussal és kiadással fog járni. De nagyon úgy néz ki, hogy más út nincs.

Fotó: képernyőkép az okosnapernyő reklámjából