Az identitás nélküli ember, aki nem tudja elhelyezni magát se egyénileg, se közösségileg, olyan, mint a hulló falevél az őszi szélben – nyilatkozta Kalmár Ferenc nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos Tusványos után annak az apropóján, hogy hangsúlyozta: szeretné elérni, hogy az egyetemes emberi jogok közé tartozzon a nemzeti identitáshoz való jog.

Ha az elképzelés megvalósul – véli Kalmár Ferenc –, úgy az a nemzetközi jogalkotásra és joggyakorlatra is hatást fog gyakorolni, amellyel fel lehet venni a harcot azokkal a politikai csoportokkal, amelyek egy embertömeget akarnak létrehozni, az identitással rendelkező, öntevékeny, kiforrott értékrendű emberekkel szemben. A miniszteri biztos szerint a nemzeti identitás ugyanonnan vezethető le, mint minden más emberi jog, amely az emberi méltóságot védi.

Tavaly, amikor Magyarország vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökségét, több konferenciát is szerveztek a nemzeti kisebbségek ügyéről. Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kalmár Ferenc kidolgozta azt az öt alapelvet, amelyet javasoltak az Európai Unió törvényhozóinak, hogy emeljék be az EU törvényei közé. Azóta a nemzeti kisebbségek védelmében kidolgozott alapelveiket többször is bemutatták a tagállamok politikusainak, arra hívták fel a figyelmüket, hogy ezeket az alapelveket uniós szinten el kell fogadni, hogy keretet biztosítsanak a nemzeti törvényi rendszereknek. Ahogyan azt az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény biztosítja.

Az unió vezetői részéről sajnos/természetesen továbbra sem volt tapasztalható semmiféle pozitív elmozdulás. Továbbra is úgy vélik, hogy a kisebbségek védelme kizárólag a tagországok hatásköre. Leginkább a Minority SafePack Innitiative példája bizonyítja, hogy a nemzeti kisebbségek jogai leszögezésének uniós rendezésére jelenleg nincs fogadókészség.

Az orosz–ukrán háború közepette felmerültek az unióban olyan vélemények is, hogy a konfrontáció egyik kiváltó oka az volt, hogy Kiev túl sok jogot biztosított a területén élő orosz kisebbségnek, amely szeparatista igényekkel lépett fel. Ergo: a kisebbségek jogainak biztosítása veszélyforrás (sic!). Ha nem is fognak kisebbségi jogokat megvonni az unióban, az EU-s szabályozás lehetőségét bizonyára hosszú időre, legalábbis a jelenlegi brüsszeli vezetés regnálásának idejére elvetik. Sőt erőteljes lesz azoknak az államoknak a nyomása, amelyek fennen hirdetik, hogy náluk a kisebbségi kérdés meg van oldva, hogy a mintegy 100 millió európai kisebbség elvárását, kérését lesöpörjék az asztalról.  

Amíg a nemzeti kisebbségek ügye iránt nyitott Európai Bizottság és Európai Parlament fog felállni, fontos a kérdés napirenden tartása, az öt alapelv széles körű megismertetése – mondta a Brassói Magyar Napok politikai fórumán Kalmár Ferenc.

Az öt alapelvet Szili Katalin ismertette:

először is mindenkinek el kellene fogadnia, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy;

amikor a nemzeti kisebbségek védelméről beszélünk, akkor az identitás védelmét értjük alatta; az identitás megőrzéséhez egyéni és kollektív jogok is szükségesek. (Eddig két olyan jelentés született az Európa Tanácsban, amelyeknek sikerült a kollektív jogokat elfogadtatni: 2003-ban a svájci képviselő, Andreas Gross jelentése, amely az autonómiákról szólt, 2014-ben pedig a Kalmár-jelentés.);

a nemzeti hovatartozásnak nem kell szükségszerűen kövesse az állampolgárságot, elválhat a kettő;

az is fontos, hogy a nemzeti közösségek, amelyek egy országnak területén élnek, ezen országnak az államalkotó részei, tényezői legyenek, ahogyan azt magyar alaptörvény és a magyar nemzetiségi törvény kimondja;

hogy ezeket az alapelveket Magyarországon nemcsak szakpolitikusok vallják, hanem a kormányban is vannak támogatói, bizonyítja, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén kijelentette: az ENSZ-nek biztosítania kell a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését, és ezt fontos lenne alapvető emberi jogként elismerni nemzetközi szinten is. A Szili-Kalmár öt alapelvet említette, mint amit e téren szem előtt kell tartani.

A nemzeti identitás védelméről mint alapjogról az ENSZ közgyűlése dönthet. Kalmár Ferenc szerint, ha az identitás védelmét emberi jogként ismerné el az ENSZ, abból gyakorlatilag minden ember profitálhatna, a kisebbség és a többség is, hiszen „ugyanúgy védeni kell a többséghez tartozó ember identitását, mint a kisebbséghez tartozóét”.

Az identitások kölcsönös elfogadásának hasznáról ki tudna érdemben beszélni, mint Kalmár Ferenc, aki gyermek- és ifjúkorában megtapasztalhatta annak valóságát az akkor még interkulturális társadalmú Brassóban.

Neki és másnak is beszélni kell az identitás védelméről addig, hogy ne kerüljön le a téma az asztalról. Addig amíg be nem látják a vezető politikusok, hogy nem a kisebbségi jogok, hanem azok megtagadása teszi lehetetlené a konfliktust elkerülő társadalmi, etnikai párbeszédet. 

(Borítóképen: Szili Katalin és Kalmár Ferenc | Fotó: Facebook/Brassói Magyar Napok)