Intelligencia: az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása, annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen.

Szeptember közepén, amikor még volt értelme számolni, hogy hány szabad ágy maradt a romániai kórházak intenzív osztályain, megjelent egy kimutatás amely az uniós országok átoltottsági arányát mutatta be egy térképen. Az közzétett ábrán a leggyengébben teljesítő országok is túl voltak a 40 százalékon, de inkább a 60 vagy 70 százalékos átoltottságú országokból találtunk többet, és persze voltak 80 százalék fölöttiek is. Két ország lógott ki csúful a sorból, nem nehéz kitalálni, melyik kettő: Románia és Bulgária. Ami azóta változott, hogy Dánia, Írország, Málta, Izland és Portugália 90 százalék fölé tornászta magát, hogy az uniós átlag is felugrott 68 százalékra, hiszen az unió minden országa teljesítette a legalább 50 százalékot, a szokásos két sereghajtó, Románia (33,5%) és Bulgária (23%) kivételével.

Bárcsak azt mondhatnánk, hogy Európa két legfejlettebb, legmagasabb bérekkel és életszínvonallal rendelkező országáról van szó, ahol szárnyalnak a táplálkozásra, egészségre és oktatásra vonatkozó indikátorok, és ahol az emberek tudnak valamit, mert lám, nem dőlnek be a hazug média propagandájának, nagyon bölcsen bizalmatlanul viszonyulnak mind a tudományhoz, mind a kormányhoz, ezért amennyire csak lehet, kerülik a kontaktust az olyan „tömegpusztító fegyverekkel”, mint amilyen az injekcióstű.

És bár az uniós csatlakozás óta jelentős előrelépések voltak, a nyugathoz képest továbbra is két szakadt országról beszélünk, még Kelet-Európában is szokatlanul rosszul funkcionáló állammal, csekély gazdasági-politikai jelentőséggel és közepesen combos kisebbségi problémákkal.

A járványhelyzet, az átoltottság pedig csak egy újabb ok, hogy ott nyugaton ujjal mutogassanak Európa eme szegletében lakó uniós polgárokra, Dánia már meg is tette egy olyan tanulmány kapcsán, amely szerint hiába kedvezőek náluk a számok, ha a rosszul álló európai országok, például Románia és Bulgária polgárai miatt továbbra is velünk marad a járvány.

Székelyföldön bevett szokás, hogy amikor Romániát valamilyen mutató miatt rossz színben tüntetik fel, akkor a székelyek elhatárolják ettől magukat, mondván, hogy bár ők is román állampolgárok, a pocsék eredmény előidézőit Bukarestben vagy a Kárpátokon túl kell keresni, kizárólag a román ajkúak táborában. És bár ez a hozzáállás sok esetben megáll a lábán, a bérek nagysága, az infrastrukturális fejlettség, a beruházások mértéke mellett Hargita és Kovászna megye az átoltottság szempontjából is az ország sereghajtói közé tartozik.

Köztudott, hogy a nagyon okos emberek a fejlett társadalmak magas életszínvonalát szívesen párosítják hasonlóan magas intelligenciaszinttel. És bár sokan tartózkodnak attól, hogy nyíltan kimondják, egyre többen utalnak arra, hogy az átoltottságot is nagyjából ugyanabban a magasságban kell keresni, ahol az értelmet.

Erre erősített rá Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője is, amikor kerek perec kimondta, hogy szerinte a székelyföldiek az egészségértés, valamint az iskolázottság, a műveltség alacsony szintje miatt is inkább tartózkodnak az oltások beadatásától. „A kevésbé iskolázottak körében az álhírek sokkal jobban terjednek, az emberek hiszékenyebbek, amire még rátesz egy lapáttal, hogy az online médiahasználattal szembeni műveltség is általánosan alacsony” – mondta a szakember.

Magyarul: a szegénységi mellé, kaptunk egy butasági igazolványt is. Én legszívesebben elrejteném ezt, mélyen a tulipános ládám fenekére, de hiába minden, mert a közösségi média kommenszekcióiban mindig akad valaki, aki büszkén lobogtatja, hogy neki mije van. Mint a HBB dalában, amelyben a tű csak futott, és a haverok röhögve olvasták: „Hülye vagyok”