Idén az érettségizők 73,3 százaléka ért el átmenő jegyet a vizsgán az óvások elbírálása előtt, ami az elmúlt bő tíz év legjobb eredménye – közölte  elégedetten Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Legutóbb 2009-ben jegyeztek ennél magasabb átlagot, 81,7 százalékot. Az eredmények idén először érték el a megfigyelő kamerák bevezetése előtti szintet.

Mindez elégedettségre adhatna okot, ha ne lennének ott a továbbra is elkeserítő adatok: a 12 osztályt végző vizsgázók 73 százaléka ment át, de ha a 12 évvel ezelőtti iskolakezdők generációjára vonatkoztatjuk az eredményt, változik a kép. Az Edupedu portál összesítése szerint ugyanis 2010-ben közel 204 ezer első osztályos volt, közülük idén 84 ezernek sikerült az érettségije, kevesebb, mint a felének.

Másrészt a magyar tagozatot végzett érettségizetteknek 64,85 százaléka ért el átmenő jegyet, ez mintegy 9 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag. Ha a középiskolát idén végzettek arányát vizsgáljuk, ez a magyar tagozaton 70,62 százalék, miközben az országos átlag 78,3 százalék.

Kallós Zoltán tanügyi államtitkárnak sikerült megtalálnia az ürömben az örömöt; kifejtette: már az óvások elbírálása előtti adatokból is látszik, hogy magyar tagozaton is jobbak az eredmények, mint tavaly; sőt az idén az olló záródni kezdett, kisebb a különbség a magyar és az országos átlag között, mint 2021-ben.

De tagadhatatlan, hogy az érettségiző magyar fiatalok számára a legnagyobb kihívást idén is a román nyelv és irodalom vizsga jelentette. A vizsgázó magyar diákok 69,15 százaléka érte el az ötös átmenő jegyet románból. Tavaly ez a mutató 64,2 százalék volt, tehát 5 százalékpontot sikerült javítani. De még messze a cél, ahová el szeretnénk jutni, hogy ne legyen hátrány a magyar gyerekek számára, hogy románból is kell érettségizni.

Ehhez a fiatalok és szüleik hozzáállásának változásához van szükség, de mindenekelőtt a hatóságok felismerésére, hogy a román nyelv az állam nyelve ugyan, de sohasem válik, még az asszimiláltak anyanyelvévé sem. Így nem lehet ugyanolyan követelményeket támasztani a román anyanyelvűek és a magyar kisebbség tagjaival szemben. Még akkor sem, hogy kiderült, a román érettségizők csupán hat százaléka ismeri emelt fokon a saját anyanyelvét, 94 százalékuk nem tud helyesen írni és/vagy fogalmazni.

A romániai magyar oktatásban is engedni kellene, hogy a hasznosítható román tudást szerezhessék meg a diákok, ez a romániai magyarság és Románia érdeke is lenne. A patrióta szövegekkel megbirkózni nem tudó, éretlennek nyilvánított fiatalok ugyanis nagy valószínűséggel kivándorolnak oda, ahol a román nyelv nem ismerete nem jelent számukra hátrányt.

(Borítókép forrása: Agerpres)