A győzelem illuziója

A poszthazug diskurzusokból kiábrándult, és egyre érdektelenebb közönségét akarta felrázni a média, amikor beharangozta, hogy ma a világ két vezető politikusa, Vlagyimir Putyin és Joe Biden is beszédet intéz az emberiséghez. Fontos kijelentések hangzanak majd el – így a fősodor média –, amelyek megszabják majd, hogy merre tart a világ.

Túl vagyunk már az első beszéden, és… És nem érzem úgy, hogy bevonulna a minden idők legjelentősebb beszédei gyűjteményébe Vlagyimir Putyin közel két órán át tartó elemzése, magyarázkodása az ukrajnai különleges hadművelete kapcsán. Miként a tévedés túl nagy kockázata nélkül megjósolom azt is, hogy Joe Biden beszédét sem emlegetik majd évek múltán korszakalkotó speech-ként.

Mindkét politikai vezető felmondta vagy felmondja a mantrázott szöveget arról, hogy 2023 a győzelem éve lesz.

Az orosz elnök a moszkvai Gostiny Dvor üzletházban szólalt fel. Beszédét azzal indította, hogy Oroszország a külső fenyegetések ellen és az ukrajnai orosz kisebbség védelmében folytat harcot. Azzal folytatta, hogy nem tehet másként, miután mindent megtett azért, hogy békésen oldja meg az interszláv kérdést, türelmesen tárgyalt, a háta mögött apokaliptikus forgatókönyvet készített a Nyugat. Tömeggyilkosságok, terrorcselekmények történtek végre Kelet-Ukrajnában, a Nyugat ukrán katonákat képezett ki, és fegyvereket adott át Ukrajnának, felkészítve a háborúra.

Ha nem ők támadnak, akkor Ukrajna tette volna – mondta meggyőződéssel Putyin – előbb Donbász, majd a Krím félsziget ellen.

Történelmi párhuzamot is érintett, szerinte most Ukrajna olyan szerepet tölt be, mint amilyet az 1930-as években a náci Németország. Kijelentette, hogy a náci Németországot is a Nyugat hozta létre azért, hogy meggyengítsék Oroszországot, és most ugyanez a céljuk Ukrajnában is.

Mintegy következtetésként azt mondta, az oroszok nem az ukránok ellen harcolnak, hanem azok ellen a nyugatiak ellen, akik gazdasági és politikai szempontból igába hajtották őket. „Ágyútölteléket csináltak ebből a népből, ez a szomorú igazság” – mondta elérzékenyülést tetetve Putyin, majd határozott hangon azt mondta, hogy a mostani ukrán kormány a nép helyett külföldi hatalmakat szolgál.

Áttért a szankciókra, elmondta, hogy azok csak eszközt jelentenek, de a Nyugat valós célja szerinte az, hogy az orosz nép szenvedjen.A szankciók hatékonyságáról szólva, megjegyezet, hogy valóban 2,2 százalékkal visszaesett az orosz gazdaság, de ez bagatell ahhoz képest, hogy a Nyugat Oroszország teljes gazdasági összeomlására számított.

„A stratégiai célunk az, hogy új magasságokba emeljük az orosz gazdaságot” – dörögte Putyin.

Sokan várták Putyin beszédét azok, akik aggodalommal nézik mint közelít éjfélhez az apokalipszis órája, a nukleáris veszélyről az orosz vezető dodonai megállapítást tett: nem biztos, hogy Oroszország lesz az első, amely nukleáris fegyvereket vet be valaki ellen.

Beszédét azzal zárta, hogy lám, a háborúban különböző nyelvű és vallású emberek harcolnak az orosz oldalon, és mindannyian ugyanazért küzdenek: az igazságért. (Hosszan tartó, élénk taps.)

Bár Joe Biden beszéde még nem hangzott el, szinte készpénznek vehető, hogy megismétli azt, amit tegnapi kijevi látogatásán kijelentett: az Egyesült Államok Ukrajna oldalán áll mindvégig, s ezt a katonai, pénzügyi segítség mértéke is bizonyítja. Ismét megerősíti, hogy Ukrajna demokráciája, szuverenitása és területi integritása melletti rendíthetetlen és lankadatlan elkötelezettséget érez az USA. Szól majd a félmilliárd dolláros további támogatásról, amit az USA nyújt Ukrajnának, elmondja, hogy a csomag több katonai felszerelést, köztük tüzérségi lőszert tartalmaz majd. Arról valószínű hallgat, hogy Zelenszkijjel megegyeztek abban, hogy lesznek a csomagban olyan fegyverek, amelyekről eddig szó sem esett.

Biden valószínű arra is utal majd, hogy amikor Putyin közel egy évvel ezelőtt megindította invázióját, úgy gondolta, hogy Ukrajna gyenge, a Nyugat pedig megosztott. Azt hitte, hogy túlélheti a Nyugatot. De nagyot tévedett.

Az idei év elhozza a nagy áttörést, Oroszország térdre kényszerül – minden bizonnyal ezt sugallja majd az amerikai elnök.

A hosszas, élnénk taps lehet, hogy elmarad. Republikánus részről minden bizonnyal. Mert már Joe Biden hétfői kijevi látogatása hatalmas felháborodást keltett Trump-táborban. A republikánusok azért is tiltakoztak, mert Biden éppen egy amerikai nemzeti ünnepet, az Elnökök Napját választotta az utazásra. Marjorie Taylor Greene, georgiai képviselő, Donald Trump szövetségese úgy fogalmazott, hogy ezen a napon az Egyesült Államok elnöke Ukrajnát választotta hazája helyett. Scott Perry pennsylvaniai képviselő azt tartott elképesztőnek, hogy Biden elnök az utazással is Ukrajnát biztosította határai biztonságáról, miközben ezt saját hazájában sem tudja megtenni.

A képviselőház republikánus többségének vezetője, a házelnök Kevin McCarthy is ismételten kifejtette azt a véleményét, hogy Ukrajna támogatása nem lehet minden feltétel nélküli üres csekk.

Mindegy azonban, ki mit mond a két ellenséges nagyhatalmat irányító vezető(k)nek. Meg se hallják. Miként az özvegyek és árvák sírását is elfödi a győzelmi dobok hangjának vélt, és inkább csak remélt ritmusa.

Legyen béke! – mondják, könyörgik ma sokan Ukrajna és Oroszország szerte. De a szánalmas hordószónokok csak a győzelemről papolnak, már-már eszelősen.

(Kép forrása: Léphaft Pál rajza) 

Kimaradt?