A Központi Választási Iroda hivatalos előzetes eredményei szerint a vasárnapi népszavazás érvénytelen volt, mert a választásra jogosultaknak valamivel több, mint 46 százaléka jelent meg a szavazáson. Az eredmény tehát szoros, és ha figyelembe vesszük a körülményeket (az érvényességi küszöb irreális voltát, tekintettel a három millió külföldön dolgozó román állampolgárra), akkor Traian Băsescu egyértelműen elvesztette társadalmi támogatottságát, menesztésére lényegesen többen szavaztak, mint újraválasztására 2009-ben.

Ennek a ténynek a jogi következményei azonban még nem ismertek. Tekintettel az elnök (immár bebizonyosodott) ragaszkodásához a hatalomhoz, valószínű, hogy – abban az esetben, ha a referendum érvénytelen marad – minden további nélkül vissza fog térni a Cotroceni-i palotába, s teszi azt, amit eddig: az ügyészség és a titkosszolgálatok segítségével harcol a politikai ellenfelei ellen, függetlenül attól, hogy élvezi-e vagy sem a lakosság támogatását. Kevéssé tartom valószínűnek ugyanis, hogy akár az Alkotmánybíróság, akár a parlament felülbírálná a Központi Választási Iroda hivatalos eredményét.

Politikai értelemben azonban – bármi legyen is a népszavazás kimenetele – a helyzet gyökeresen megváltozott. Július 29-e óta már nem olyan lesz Románia, mint azelőtt. Megosztott, rosszkedvű, sérülékeny, vagy pedig épp ellenkezőleg: magabiztos, optimista és egységesülő.

Abban, hogy – mostani ismereteim szerint – az első forgatókönyv megvalósulásának nagyobbak az esélyei, két tényezőnek van meghatározó szerepe. Az egyik mindenképpen az Európai Unió magatartása, amely kikényszerített egy, a kontinensen kivételt jelentő népszavazási szabályozást, s ezzel megengedhetetlen módon beavatkozott az ország szuverenitásába.

Most derült ki, hogy az Európai Bizottság elnökének, Jose Manuel Barossónak az azóta elhíresült 11 pontos ultimátuma (amely több ponton is súlyosan sérti az ország alkotmányát és korlátozza a parlament hatáskörét), tulajdonképpen az EU munkamódszere Romániával szemben. Politikai családtag ide, rokonszenv oda, jó okunk van azt hinni, hogy az EU de facto vezetői eddig is így beszéltek Bukaresttel, de ezt nem volt aki sérelmezze, mert Traian Băsescu eddig a jó tanulót játszotta az Európai Bizottság ülésein.

Victor Ponta miniszerelnök megjelenése egyben külpolitikai irányváltást is jelentett – különösen azt követően, hogy az új kormányfő a lengyel kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta –, és úgy tetszik, hogy ez a veszély az EU néppárti vezetése számára sokkal nagyobb, mint az, hogy életben hagyjanak egy minden szempontból delegitimálódott elnököt Romániában.

A másik pedig a romániai magyarság nagy többségének a távolmaradása a népszavazástól. A román sajtó sietett ezt a magatartást Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyakába varrni, aki Tusnádfürdőn azt tanácsolta a magyaroknak, hogy ne vegyenek részt a referendumon.

Természetesen nem tudhatjuk, hogy Orbán felhívásának hatása mekkora volt, de vélhetően a két székely megyében az ő beszólása nélkül sem lett volna túl nagy a szavazási hajlandóság, tekintettel arra, hogy a sikeres bizalmatlansági indítvány apropója a MOGYE magyar karának létrehozását elrendelő kormányhatározat volt.

A helyzet azonban mára bonyolultabbá vált. Az a tény, hogy a magyar szavazatok (pontosabban azok hiánya) a mérleg nyelvét jelenthetik a népszavazáson, rendkívül veszélyes etnikumközi feszültségek forrása lehet.

És ez csak a kérdés egyik oldala. Hasonlóképpen komoly ellentétek alakulhatnak ki Románia és Magyarország államközi viszonyában, épp akkor, amikor az EU általános válságának közepette a két azonos gazdasági érdekekkel bíró, s épp ezért egymásra utalt ország együttműködése mindennél fontosabb lenne.

Nyilatkozatával Orbán Viktor valószínűleg csak kis mértékben befolyásolta a népszavazás eredményét, azonban sokat ártott a romániai magyarság és Magyarország érdekérvényesítési lehetőségeinek.

Alig több mint egy héttel ezelőtt Victor Ponta Csíkszeredában még kiegyezést ajánlott a székely megyék vezetőinek. Elfogadott volna egy kompromisszumos megoldást a MOGYE esetében, és széleskörű konzultációt helyezett kilátásba a regionális átszervezést illetően. Attól tartok, hogy minderről tegnap óta már csak múlt időben lehet beszélni.

Ami pedig a Cotroceni-i palota régi – és talán új – lakójának további sorsát illeti, azt talán saját maga jellemezte a legtalálóbban, amikor azt nyilatkozta, hogy nem a zöld asztalnál nyerve kíván visszatérni az elnöki székbe, ez Mitică ligájában (utalás a Dumitru Dragomir vezette Román Labdarúgó Liga igencsak ellentmondásos gyakorlatára) még megtörténhet, vele azonban nem. Ezt mondta, de a dolgok mai állása szerint mégis megtörtént. Băsescu Mitică ligájában fogja rúgni a labdát.