Sike Lajos: Nem volt két dollárja?

Állítólag Henri Ford mondta egykoron: "Ha három dollárom lenne, akkor egyet a termelésbe, kettőt a reklámba fektetnék!". Első olvasásra több mint túlzásnak tűnik a nagy amerikai iparmágnás véleménye, de ha belegondolunk, az életnek lehetnek olyan pillanatai, amikor a termék, az eredmény megismertetésére, reklámozására kétszer annyit kell költenünk, mint az előállítására. Mert hiába vannak zseniális dolgaink, ha nem tud róla a világ, de még szűkebb környezetünk is alig, akkor annyi.

Nekünk, erdélyi magyaroknak, mostanában nem voltak zseniális dolgaink, kiváló eredményeink.(Nem vigasz, hogy sem Magyarország, sem pedig Románia, ahol sorsunk kényszere okán élünk, nem dicsekedhet ilyesmivel).

Ráadásul érdekvédelmi szervezetünk az utált és csúfosan megbuktatott demokrata-liberális többségű kormány tagja volt, s a vele szerzett koloncoktól nehezen tud szabadulni.

Az EMNP testvéri kártevése mellett, számunkra ezért sem sikerült jobban a decemberi választás. De jobban sikerülhetett volna, ha az RMDSZ jobban tudja menedzselni s választói szélesebb rétegében ismertté tenni a kormányban töltött idejének eredményeit. Mert aki kicsit is odafigyelt Kelemenék kormányzati tevékenységére, az láthatta, hogy azt messzemenően nem csak a kudarc jellemezte.

Sokunk szerint jóval nagyobb és főleg szélesebb nyilvánosságot kellett volna kapjanak például azok a magyarság számára pozitív változtatások, amelyeket az új tanügyi törvénybe sikerült bevinni. Mint a román nyelv külön könyvből való oktatása, az ország történelmének és földrajzának magyarul tanulása, nem beszélve a magyar egyetemi karoknak a leválasztásáról. Egy hatodikos kisfiú anyja mondta a krónikásnak a napokban. "Lacinak fele annyit sem kell szótározni és magolni, mint korábban, kétszer annyi ideje jut a magyar és az angol nyelvre, s még labdázni is gyakrabban mehet. S ami legalább ennyire fontos, a legényke sokkal felszabadultabb." Ezeket a dolgokat csak az ilyen szülők tudják igazán értékelni, mert például a családtalanoknak és a kis nyugdíjasoknak más prioritásuk van.

Az sem eléggé közismert, hogy a több tízezer kisvállalkozót csődbe vitt különadó eltörlése az RMDSZ érdeme. Ezt magam is a maszol.ro-nak adott Frunda György-interjúból tudtam meg a minap. Meg azt, hogy a kezdő vállalkozókat, pályázat révén, tízezer euróval segítő Kogálniceanu- programot szintén Kelemenék kezdeményezték. Külön méltatta Frunda az RMDSZ-es miniszterek teljesítményét. Valóban, nagyon jól dolgoztak, elődeiknél jóval több pénzt jutattak a magyar lakosságú megyéknek. Közelebbi példákkal élve, nem kis részt Kelemen Hunornak köszönhető a nagykárolyi várkastély teljes felújítása, Cseke Attilának a szatmári kórházak modernizálása, Borbély Lászlónak a korszerű hulladéktároló és feldolgozó megépítése.

Mindez csak egy része annak, amit kormánytagként az erdélyi magyarságért tettek. Ha ezt kevesen ismerik, az arra is utalhat, hogy az RMDSZ- nek nem volt két dollárja reklámra.

De miért nem szólt, hogy gyűjtsünk neki?

Kimaradt?