Eléggé tragikomikus dolog végignézni, miként vergődik Traian Băsescu azért, hogy ismét számba vegyék a romániai politikai életben. Mostanság már mindenhez hozzászól, mindenről véleménye van, amit aztán ellenvéleményével cáfol (hiába, a politikusnak sem árt a jó memória), az „erkölcstelen megoldások” sem zavarják, zsebpártjába olvasztotta például a pártárulók tömörülését…

A korabeli pártgyűléseken – amelyeken nyilván aktív tengerésztisztként a volt államfő is derekasan részt vett – az ilyenekről szokta mondani dicsérően a párttitkár, hogy „igen aktív”.

Pedig egy időben úgy tűnt, hogy kijózanodott, rájött, és kijelentette, kettős államfői mandátuma után kisebb funkciók már nem érdeklik, ezért a jövőben kiszáll a politikából, az unokáival foglalkozik. Băsescunál viszont már tudjuk, hogy fogadalmai csak arra jók, hogy megmásítsa őket, aztán megmásított fogadalmait is felrúgja. Röviddel később ugyanis már moldovai állampolgárságot kért, sokak szerint azért, hogy valamikor megpályázza majd a Pruton túli ország államfői tisztségét; aztán Elena Udrea helyébe lépett a Népi Mozgalom Pártjában, amelynek élén a helyhatóság választások alkalmával gyengébb eredményt ért el, mint Elena Udrea az elnökválasztásokon(!), és ma már az sem titkolja, hogy a parlamenti választásokon is elindulna.

Traian Băsescu – politikai (egykori) fenevadként – nem tud lemondani a politikáról, ami számára inkább ármánykodást, széthúzást, egységbontást, doktrínák cserélgetését jelenti. Képtelen, de még inkább nem akarja felismerni, hogy elfogyott a választói tábora, mivel hívei már nem fogadják el, hogy kedvence-kegyence, a szőke eminenciás, Elena Udrea kedvéért megtagadta saját nézeteit. Már ha voltak neki egyáltalán saját nézetei. Az igazság (látszat)bajnokából az igazságszolgáltatás ellenségévé vált, lassacskán egy követ fúj Sebastian Ghiţával, Dan Voiculescuval, és ha nincs a két tragikus baleset – egy rendőr halála és a bukaresti Colectiv klubban történt tűzeset, valamint az azokat követő botrány – akkor minden bizonnyal Gabriel Oprea párttársává válik. (Kellemes színfolt lett volna a román politikában Gatya tábornok és a kivénhedt hajóskapitány párosa, amint éppen Dan Voiculescu tévéjében adják elő politikai duettjüket).

Traian Băsescu a jobboldal vezető politikusává szeretne válni, ehelyett viszont mintha a volt csatorna-tévé, az OTV egykori (most már börtönben ülő) tulajdonosa, Dan Diaconescu saját magáról elnevezett Néppártjának valamint a Nagy-Románia Pártnak nacionalista, populista szavazóit akarná megnyerni magának.

Csakhogy erre a szavazótáborra voltaképpen minden párt igényt tart: ne felejtsük el, hogy valamennyi román pártban van egy kemény nacionalista, főleg magyarellenes mag. A volt államfő innen tehát csak kevés hívet tud szerezni, egyelőre a politikai élet peremére szorult. Ezt a zónát nevezte ő egykoron a politika „csenturájának”, vagyis körgyűrűjének, ahol – a szó eredeti jelentéséhez visszatérve –, a kamionsofőrök szokták a rossz lányokat felcsípni.

Traian Basescu most amolyan politikai rosszlányként árulja magát a román politikai élet peremén, hátha felcsíphetne még egy-két aprócska pártot, esetleg szakszervezetet – legutóbb amolyan „körgyűrűs” módra éppen a Romániai Meghatalmazott Szállítók Konföderációjával egyezkedett. Traian Băsescunál ugyanis az eszközök nem számítanak – soha sem számítottak –, mivel az erkölcs szó számára az idegen szavak szótárában van.