Anglia hétfőn, június 27-én kilépett az Eb-ből is, így a briteket a nyolc között már csak Wales képviseli a kontinensviadalon. Ugyanúgy, ahogy a skandináv Északot Izland. Hacsak az UEFA nem ad helyt az angol szurkolók állítólagos petíciójának, hogy az Anglia-Izland meccset 1-0-tól játsszák újra.

Izland válogatottja először került be nem csak az Európa-bajnokság, de bármilyen labdarúgó torna (vb, olimpia) döntő szakaszába, s máris rekordot döntött azzal, hogy a legkisebb lakosságú országként. Csúcs a csapat átlagos testmagassága is. (Cipőben a legalacsonyabb játékosuk is eléri a 180 centimétert.)

Izland Franciaországban veretlenül jutott a negyeddöntőbe, eddigi mérlege: két győzelem (Ausztria és Anglia ellen) és két döntetlen (Portugáliával és Magyarországgal). Bár a csapatot nem jegyezték a világ focitőzsdéjén, feltűnő volt, hogy – Csehország és a később pótselejtezőt nyert Törökország mellett – mennyire gond nélkül jutott tovább a selejtezőcsoportjából, kétszer is legyőzve (és ezáltal kiejtve) Hollandiát. Izland tehát a „hagyományos”, tizenhat csapatos Eb-re is kijutott volna, és az első nyolcba kerülve ott is világraszóló meglepetést okozott volna. Tegnap legyőzött ellenfele, Anglia az egyetlen csapat a mezőnyben, amely a selejtezőkből százszázalékos teljesítménnyel, mindegyik meccsét megnyerve jutott tovább. Az angol válogatott utoljára 2007-ben kapott ki Eb-n vagy Eb-selejtezőn a rendes játékidőben.

Izland ezen az Eb-n eddig – négy meccséből – nyolc pontot gyűjtött, kevesebbet, mint Franciaország (10 pont), Németország (10 pont), Lengyelország (10 pont), Wales (9 pont), Belgium (9 pont) és Olaszország (9 pont), ugyanannyit, mint Portugália (8 pont), többet, mint Horvátország (7 pont), Spanyolország (6 pont), Svájc (5 pont), Anglia (5 pont), Magyarország (5 pont), Szlovákia (4 pont), Írország (4 pont), Észak-Írország (3 pont), és értelemszerűen többet, mint a csoportkörök után a nyolcaddöntőbe be sem jutott válogatottak három meccsen: Albánia (3 pont), Törökország (3 pont), Románia (1 pont), Oroszország (1 pont), Csehország (1 pont), Ausztria (1 pont), Svédország (1 pont), Ukrajna (0 pont). Izland erre a teljesítményre hat gólt (plusz egy öngólt) szerezve jutott, az utolsó öt gólját hat kapuralövésből szerezte, ami a helyzetkihasználást tekintve is rekord. Nála több gólt eddig csak Wales ért el (a legtöbbet a versenyen, hetet), ugyanannyit, mint ő Franciaország, Németország és Magyarország, az összes többi csapat kevesebbet. A kapusuk hárította eddig az EB-n a legtöbb kapuralövést, mutatta be a legtöbb védést. A csapatkapitány náluk az, aki a leghosszabb partbedobást tudja elvégezni, ez többször nyerő volt. Az izlandi fociválogatott tagjai külföldi, főleg skandináv bajnokságokban játszanak, de távolról sem elit klubokban. Keretének értéke nem egészen negyven millió euró, összesen kevesebb, mint Cristiano Ronaldóénak a fele.

Izland Köztársaság szigetország, Európa legnyugatibb állama, és a legészakibb is, ha a közepén áthaladó szélességi kört nézzük. Lakossága 330 ezer főre tehető. Százezer fölötti csak a főváros, a ’füstös öböl’ jelentésű Reykjavík (négyötöd Marovásárhelynyi). A legnagyobb vidéki város Akureyri (18 ezer lakos). Izland kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. Fő foglalkozások a tengeri halászat és a juhtenyésztés. Ennek ellenére az ország lakosságának 93 százaléka városokban él.

Izland régi történelme rendkívül érdekes, összefonódik a vikingekével. Ebben az országban működik, 930-tól a világ legrégibb parlamentje. A köztársaságot 1944-ben, népszavazás nyomán kiáltották ki, amikor az ország elszakadt Dániától. 1946-ban Izland tagja lett az ENSZ-nek, majd 1949-ben alapító tagja a NATO-nak. 1980-ban Vigdís Finnbogadóttir személyében női elnöke lett, ő volt a világon az első demokratikusan megválasztott női államfő. 2009. február 1-jén iktatták be hivatalába Jóhanna Sigurdardóttir miniszterelnök asszonyt, aki a világ első nyíltan meleg kormányfője lett. 2011. júniusában Izland – a 2007-2008-as gazdasági válság nyomán is – tárgyalásokat kezdett az Európai Unióval, de 2015 márciusában a kormány visszavonta a csatlakozási kérelmet.

A szigetek eredeti férfilakosságának zöme Skandináviából érkezett, a vikingek utódainak tekinthető, míg az első női telepesek Skócia és Írország tengerparti részeiről származtak. Az ország nyelve, az izlandi az indoeurópai nyelvcsalád északi germán csoportjához tartozik, közeli rokonai a dán, a feröeri, a norvég és a svéd. Az izlandiak nagyon ragaszkodnak nyelvükhöz, amelyet megőriztek régi formájában. Nehézségek nélkül tudnak olvasni sok száz évvel ezelőtti szövegeket, a nyelv annyira keveset változott.

Külön érdekesség az izlandiaknál a névadás. Ne nevezzük rendhagyónak, mert épphogy a nyelv és a társadalom ősiségéből ered. Az izlandiaknál nincs családnév! Amellett az izlandi nők soha nem vették és ma sem veszik fel férjük nevét a házasságkötés után. A név a személynévből és az apai (vagy anyai) névből áll, amelyek közül a személynév a fontosabb, eszerint állítják ábécé-sorrendbe a neveket a telefonkönyvben is. Az apai, illetve anyai név úgy jön létre, hogy az apa, anya keresztnevét birtokos esetbe teszik, és ehhez az alakhoz hozzáadják a ’dóttir’ (lány), vagy a ’son’ (fiú) toldalékot. Ha tehát – a Wikipédia példája – egy képzeletbeli Ólafur Grímssonnak és Magda Alfredsdóttirnak Jón nevű fia születik, akkor vagy Jón Ólafsson, vagy Jón Mögduson lesz a neve, míg ugyanezen pár Helga nevű lánya a Helga Ólafsdóttir, illetve Helga Mögdudóttir nevet fogja kapni. Ezért csupa ’-son’ az izlandi férfi labdarúgó válogatott. Korábban a külföldiknek is alkalmazkodniuk kellett ehhez a névadási szokáshoz, ma, ha megkapják az állampolgárságot, megtarthatják eredeti nevüket, és az izlandiak azt is elfogadják, hogy partnereik az apai, anyai nevüket vezetéknévként tüntessék fel.

Olvasom, hogy Izlandon „szinte mindenki sportol. Aki nem futballozik vagy kézilabdázik, az főként úszni jár: az országban 120 tiszta, jó állapotú, nagyon olcsó uszoda van (azaz átlagosan minden 2750 lakosra jut egy), és ezekbe valamennyi korosztály szinte napi rendszerességgel jár. A magas életszínvonal miatt elképzelhetetlen, hogy egy gyerek azért ne járjon sportolni, mert a szüleinek nincs pénzük tagdíjra (amelynek egy részét egyébként fizeti az önkormányzat)”.

Izland lakosságának mintegy tíz százaléka vesz részt szurkolóként a mostani Eb-n. Állítólag ugyancsak tíz százalék azoknak az izlandiaknak az aránya, akiknek szerzőként könyvük jelent meg.

Izland az Eb-n a negyeddöntőben július harmadikán a házigazda Franciaországgal játszik, nyilván teljesen esélytelenül. Szurkolok neki, ne kapjon ki nagyon, ne döntse meg annyi pozitív rekord mellett a legnagyobb arányú vereség rekordját is ezen a tornán.

Fotó: 4cdn.hu