Szabályos, antiszemita felszólalásában Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő ma egy hete a magyar parlamentben azt mondta, hogy listát kellene összeállítani a magyarországi zsidókról. A rendkívül erős polgári és parlamenti tiltakozás hatására (a képviselők egy része sárga csillagot viselve jelent meg a parlamentben) a képviselő úr elnézést kért és pontosított: nem minden zsidót írna össze, csak a kormányban és parlamentben dolgozó izraeli-magyar kettős állampolgárokat vetetné nyilvántartásba, tekintettel arra, hogy ezek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Répássy Róbert magyar igazságügyi államtitkár – akinek mellesleg ha nem hivatali, akkor legalább erkölcsi kötelessége lenne vizsgálatot kezdeményezni annak megállapítása céljából, hogy Gyöngyösi úr kijelentései kimerítik-e a közösség elleni izgatás bűncselekményének tényálladéki elemeit – a magyar kormány nevében annyit talált szükségesnek megjegyezni az ügyről, hogy ő – mármint Répássy – nem zsidó és nincs izraeli állampolgársága.

Németh Zsolt külügyi államtitkár ennél valamivel tovább ment, „elfogadhatatlannak, határozottan elítélendő fajelméletnek" minősítette a jobbikos képviselő idézett nyilatkozatát, miszerint a kettős állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének, azonban ő sem kezdeményezett jogi lépéseket. Úgy tetszik tehát, hogy a magyar kormány a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába helyezte az ominózus mondatokat, bár szerényen jelezte, hogy nem ért azokkal egyet.

Márpedig a magyar büntető törvénykönyv 269-ik paragrafusa rendkívül világosan fogalmaz: „Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Annak megfogalmazása, miszerint valaki pusztán származása, állampolgársága, vallási hovatartozása okán nemzetbiztonsági kockázatot jelent, egyértelműen alkalmas arra, hogy ezeknek a csoportoknak a tagjaival szemben gyűlöletre uszítson.

Gyöngyösi úr kinyilatkozásának értelme és lényege ugyanis nem más, mint az, hogy ezekben a kettős állampolgársággal rendelkező (értelemszerűen) zsidókban nem lehet megbízni, ezek születésüktől fogva, genetikailag ellenségei a magyar nemzetnek, ezért megfigyelés alá kell őket vonni, mielőtt még bármit is elkövethetnének.

Ha viszont a magyar kormány bár elfogadhatatlannak, de legitimnek tekint egy ilyen álláspontot, akkor azt a kockázatot is vállalja, hogy ez az egyértelműen szélsőséges, gyűlöletre uszító tézis szabadon terjeszthető legyen Magyarországon, és előbb vagy utóbb akár a hivatalos kormánypolitika részévé válhat (természetesen a Fidesz bárgyú tiltakozása ellenére). Ebben az esetben viszont a mindenkori román kormány is legitimnek ítélhetne egy olyan vélekedést, miszerint a magyar–román kettős állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Romániában. És ezzel már el is érkeztünk Corneliu Vadim Tudor kedvenc elméletéhez, miszerint a romániai magyaroknak megkérdőjelezhető a lojalitásuk, ezért csak azt követően tölthetnének be bármilyen román állami hivatalt, ha előzőleg hűségesküt tesznek.

A Gyöngyösi-tézis annak a bizonyítéka, hogy a szélsőségnek nincs nemzetisége. A gyűlöletbeszéd sohasem valamiért, mindig valami vagy inkább valakik ellen születik. Az igazán aggasztó a történetben az, hogy sem „itt" sem pedig „odaát" nincs kellő politikai akarat az ilyen megnyilvánulások határozott visszaszorítására. A Fidesz évek óta asszisztál a Jobbik egyre agresszívebb propagandájához, Romániában pedig az Igaz Romániáért Szövetségnek tagja lehet az az Új Köztársaság nevű szélsőséges szervezet, amelyiknek az elnöke – Mihai Neamţu – a vasgárdista meggyőződéséről elhíresült Radu Gyr verseit szavalta az ARD alakuló kongresszusán. Ameddig mértékadó, kormányképes politikai erők Magyarországon és Romániában cinikus politikai számításokból (sohasem lehet tudni mikor lesz szükség a szavazataikra) megtűrik a szélsőséget még a parlament falai között is, addig a Gyöngyösi-féle ordas eszmék szabadon terjedhetnek és mételyezhetnek.