Klaus Iohannis, amint lehetősége nyílott rá, sebtében összerakott egy kormánycsapatot, amelyre majd büszkén mondhatja: „az én kormányom!” Az ő kormánya sebtében összedobott egy programot, amely – ha jóhiszeműek vagyunk – van úgy 12 oldal. (A korábbi kormányprogram, amelyet a szociáldemokrata–liberális koalíció állított össze, 130 oldalas volt.) A Cioloş-program többnyire általánosságokat sorjáz. Az elemzők elsősorban az igazságügyi és külpolitikai vállalásokat emelték ki. A pénzügyi, makro- és mikrogazdasági célokról inkább semmit, mint keveset tudtunk meg. Noha ezek a területek azok, amelyen egy szakértői csapat a leginkább bizonyíthat. Ugyanis sokan azt gondolhatják, hogy tegnaptól szakértői kormánya van Romániának. Tévedés! Két okból is az.

Egyrészt mert nem igaz az, hogy a szakértői kormány csupa szakemberből, míg a nem szakértői kabinet csupa hozzá nem értő politikusokból áll. A szakértői kifejezés mindössze arra utal, hogy az ilyen kormány nem úgy jön létre, hogy a parlamenti többség kormányt alakít. A politikai kormány tagjai a választásokon győztes párt(ok) soraiból kerülnek ki, míg a szakértői kormány tagjai egyik pártnak sem a csúcspolitikusai. Utóbbiak azért és akkor kapnak bizalmat a parlamenti képviselőktől, amikor a pártok úgy látják: az általuk közösen kialakított programot csak ők tudják megvalósítani. Az igazi, évszázados vagy évtizedes demokráciákban a szakértői kormány beiktatásához mindössze az kell, hogy a pártok képesek legyenek megegyezni egy programban, és találjanak olyan szakembereket, akik végrehajtják azt.

Erre alkalmas lett volna a már említett USL-csomag, amelynek számos – főként az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó – előírása nem valósult meg. Ráadásul a kedd esti szavazáskor kiderült, hogy a szociáldemokraták többsége és a nemzeti liberálisok testületileg támogatják a kormányt, noha nem győzték hangoztatni, hogy ellenzékbe vonultak, illetve maradtak.

A mi eredeti demokráciánkban a pártok – az utca nyomására, s hogy mentsék a bőrüket, hogy eltemethessék a belső megújulás rájuk nézve rémisztő lehetőségét – egyszerűen félreálltak. Semmilyen közös programban nem egyeztek meg, hagyták, hogy az elnök embere, Dacian Cioloş hozakodjon elő kormányprogrammal. Ami aztán kétoldalasra sikerült. Amiből aztán – amikor kiderült, hogy az alkotmányellenes lenne – kikerült a választási törvény módosításának szándéka. A másfél oldalhoz Dacian Cioloş még hozzáírt három oldalt, majd még hetet, de ezekre a Parlament már nem is volt kíváncsi, arra hivatkoztak, hogy a határidő lejárta után iktatták, így nem is kapták kézhez. Amikor tehát a szakértői kormányt a képviselők megszavazták, egy kevesebb mint két oldalas kormányprogrammal értettek egyet! Sovány hozadék, vékony alap... Valamivel biztatóbb, hogy a collos kormányprogramból nem maradtak ki a kisebbségek jogait szavatoló intézkedések. Három bekezdés is rólunk szól, miközben a szállítási szektort érintő kérdésekről csak egy mondat. Javulás a kisebbségvédelem terén azonban csak akkor érhető el, ha az új kormány új kormánybiztosokat jelöl a székely megyékbe, akiknek már nem az etnikai uszítás lesz a fő feladatuk.

A másik ok, amiért nem szabad szakértőinek tekinteni a Cioloş-kormányt, az a kormánytagok hozzáértésének a túlbecsülése. Aki követte a meghallgatásokat, rájöhetett, hogy az új miniszterek legalább annyira tájékozatlanok, mint elődeik, ráadásul a politika teljesen ismeretlen, ingoványos terep számukra.

Márpedig a politika szuverén tevékenység, amely sajátos cselekvési módot követel, sajátos logika alapján. Ezt semmilyen szakmai felkészültség nem helyettesítheti. Ráadásul a „szakértők” soha nem fogják tudni megjeleníteni az emberek által elvárt társadalmi értékeket és érdekeket.

A Cioloş-kormányt azok juttatták hatalomra, akik meglovagolták a közvélemény politikaellenességét. Ezt az undort azért érezhették egyre többen, mert úgy látták, a politika elnyomja a szakértelmet és felszámolja a felelősséget az államvezetésben és a közéletben.

Romániában jelenleg a kormányt az egyesült ellenzék támogatja: a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt. A parlamenti pártok közül senki sincs hatalmon... Nagy baj lenne, ha a szakértői kormány tevékenysége miatt a választók a szakértőkből is kiábrándulnának.

Csak remélni tudom, hogy az egyetlen józan, ezért kritikus politikusnak, a Szenátus elnökének, Călin Popescu Tăriceanunak mégsem lesz igaza, s a technokrácia nem oltja ki a demokráciát. Szerencsénk azzal lehet, ha erre a Cioloş csapatnak nem lesz ideje.

Fotó: revista22.ro