Nem érdekes, hogy megszavazták-e avagy sem, az ötlet maga a lenyűgöző: nevezetesen az, hogy a román törvényhozás két képviselője törvénytervezetet nyújtott be a hat év alatti börtönbüntetésre ítéltek amnesztiájáról.

Friedrich Dürrenmatt a Fizikusok című nagyszerű drámájával sugallni akarta, hogy ha egyszer egy gondolat megszületik, akkor azt nem lehet többé visszavonni. A világ – jelen esetben a román társadalom – megérett rá, hogy kitermelje a gondolatot, és ha valaki elmegyógyintézetbe dugná magát, csak azért, hogy őrültként ne vegyék komolyan sem őt, sem gondolatát – az akkor is napvilágot lát majd.

Nos, e logika értelmében nincs is jelentősége annak, hogy átmegy-e a törvényhozáson avagy sem a két honatya mostani ötlete – majd előállnak újabb és újabb honatyák a gondolattal, amely egyszer csak testet ölt.

Ami bizony igencsak szomorú lenne, mert a törvénykezdeményezés ugyan nem vonatkozik olyan bűnökre, mint a gyilkosság, a súlyos testi sértés, az erőszak, a vérfertőzés, a rablás, a kínzás, a pénzhamisítás, a kábítószer-csempészés, prostituáltak futtatása – de hát honatyáink, politikusaink, az egyik pillanatról a másikra megtollasodott üzletembereink nem is ezekben a cselekedetekben jeleskedtek. Ők a korrupcióban, a megvesztegetésben, az „okosfiúskodásban" alkottak nagyot, márpedig ezek a bűncselekmények – a törvényalkotók szerint – „valahogyan kimaradtak" a kivételek közül. Igaz, mint mondották, aki ilyen, a nemzetgazdaságot megkárosító cselekedetekben vétkes, az minden bizonnyal nagyobb büntetést kapna, mint hat évet, így hát a törvény amúgy sem vonatkozna rá.

Vonatkozik azonban olyan korrupt képviselőházi honatyára, mint az öt-öt évre elítélt Vasile Duţă, Emilian Cutean, Virgil Pop; érvényes továbbá olyan korrupt igazságszolgáltatási képviselőkre, mint Valentin Petrescu és Florin Apostu ügyészekre, az egykori államtitkárra, Ionel Manţogra, a brassói fogyasztóvédelmi hivatal korábbi igazgatójára, Ionel Spătarura, és még számos más már börtönben csücsülő, vagy a következőkben elítélendő igazságszolgáltatásiakra, politikusra, kétes üzletemberekre.

Emellett a törvény nem csak elengedné az öt éven aluli börtönbüntetéseket, de egyben egyharmaddal megkurtítaná a hat-nyolc év, és egyötödével lerövidítené a nyolc-tíz év közötti szabadságvesztéseket is.

A törvény két megalkotója nem más, mint Mădălin Voicu és Nicolae Păun. Parlamenti és pártbeli kollégáik csak így ismerik őket: Medelin – finom utalás a világ egyik „bűnvárosára", a kolumbiai drogközpontra, Medellinre – és Nicky Skorpion (a név második tagjához talán nem kell magyarázatot fűzni).

Korábbi jegyzetemben már (mint bolondos ötletet) megírtam, hogy a korrupció elleni küzdelem jegyében immár megszületett Románia első teljesen korruptmentes intézménye: a börtön. Nos, honatyáink jóvoltából az ötlet, legyen bármilyen őrült is – nagy eséllyel valósággá válhat.