Átlagos facebook felhasználó vagyok, 350 körüli ismerőssel, átlag alatti aktivitással. Mint mindenkinek, nekem is nagyon vegyes társaságot sikerült összegyűjtenem (vagyis csak gyűltek, én meg visszajeleztem), egykori iskolatársak, kollégák, szomszédok, tanítványok, kit erre, kit arra sodort a sors, és jó tudni, hogy kellemes emlékeket hagytunk egymásban.

Kicsit idegesítő, hogy az ismerősök olyan tíz százaléka hiperaktív ezen a közösségi oldalon, és jóvoltukból naponta értesülök a rák frissen felfedezett növényi ellenszeréről, a méteres kalács legegyszerűbb receptjéről és a világ-összeesküvések újabb lelepleződéséről.

Most valaki felfedezte, hogy a facebook mindenre emlékezik, és megnézhetjük, hogy ismerőseink közül hányan kedvelik, követik például Update Norbit. Ugyan nem mond semmit rólunk, de jókat lehet mosolyogni azon, hogy az én ismerőseim 3,6 százaléka dőlt be az egészséges életmód gurujának, míg a szomszéd ismerősei között kétszer ekkora az arány.

Rendkívül közhasznú találmány, mindenki maga szerkeszti a maga oldalát, dönti el, mit oszt meg magáról a szűkebb kör számára, miben kér segítséget, hogyan rendezi be a kis virtuális világot, ami az ő érdeklődése, hobbija, mániája… Ellenben ijesztő, hogy miféle marhaságok képesek tömegeket mozgatni, nem csak a facebookon.

Mintha létrejött volna egy az igazihoz nagyon hasonló világ. Vagy az általam ismert a káprázat?

A legfrissebb történet, amiért érdemes itt is megfordulni időnként: Huszonéves anyuka osztja meg felháborodását. Vasárnap elfogy a bébitápszer, fogja a korábban felíratott receptet, becsönget az ügyeletes patikába, és akkor a patikus megalázza. Csak rápillant a receptre (tíznapos), morog, eltűnik az üzletben, hozza az ingyenes dobozokat. Míg átadja, nem tudja visszafogni magát: ugye sör, kávé meg cigaretta van otthon? Számoltak a vasárnapi boltzárral! Csak éppen a gyerekről feledkeztek meg… Micsoda cigánytempó!

Ennyi az egész, csak az az érdekes benne, hogy pár óra múltán 150 lájkolója van a bejegyzésnek és kéttucatnyian hozzá is szólnak a barátnő igazságát megtámogatva.

Természetes az egy, szent és oszthatatlan igazság győzelme, nincs kétség, nincs másik szempont. Jók és rosszak rendszerszintű küzdelme a világ.

Elképzelem – a személyközpontú világ hatalomtechnikai kiterjesztésével –, hogy óriásplakátok jelennek meg az út mentén ’Óvakodj a méregkeverőktől!’ felirattal, a gyűlöletben utazó publicista a hagyományos értékek és népi gyógymódok eltűnéséről elmélkedik, a Híradóban mutatnak egy gyógyszerészt, akinek ellenszenves a mosolya, és a Kettősmérce blog összefogva a Kétfarkú Kutya Párttal ellenkampányra gyűjt adományokat: Mégis kitől várjátok az örökéletet? plakátokra.

És közben mindenki elfeledkezik a hazánkat elöntő migráns áradatról, amely Európa etnikai arányainak felborításával fenyeget...