Jól emlékszem még arra, amikor 2009-ben egy képviselőházi gyűlést elnöklő Miron Mitrea – aki inkább korrupciójáról, semmint humorérzékéről híres – szabályosan röhögőgörcsöt kapott a Nagy-Románia Párt törvénykezdeményezéseinek címét felolvasva. És miután a falusi járdák korszerűsítésére vonatkozó, illetve az ország-, megyei és községi utak szélére ültetendő gyümölcsfákról szóló törvénycímeket már-már csak fuldokolva mondta ki, néhány korty víz után úgy tűnt, visszanyeri komolyságát. Minden igyekezete kárba veszett, mivel a kirobbanó nevetéstől már csak kék-zöld-lila arccal tudta felolvasni a következő törvénykezdeményezés címét, amely bárkavásárlással akarta megoldani a rendszeresen árvíz alá kerülő települések lakóinak gondját…

Miron Mitrea – ha nem ítélték volna kétéves letöltendő börtönbüntetésre – most bizonyára megint fulladozott volna a nevetéstől az újabb törvényjavaslatokat olvasva. A volt oktatási miniszter, a szociáldemokrata Ecaterina Andronescu a Hagyományos Viselet napját kívánja bevezetni. Ötlete azonban elvetélt – párttársa, a társadalmi párbeszédért felelős egykori miniszter, Aurelia Cristea a Román Népviselet napját rendszeresítené, ami, valljuk be, sokkal hazafiasabb ötlet. Már a dátumot is pontosan tudja: május 16-án öltözhetnénk bocskorba, katrincába…

Dan Diaconescu Néppártjának és néhány nemzeti liberális képviselőnek az az ötlete támadt, hogy október elseje legyen a nagyszülők napja. Igazuk is van, hiszen ha már az anyák napja után bevezették az apák napját is, miért maradjanak ki a nagyszülők? Feltehetően lesz olyan honatya is, aki az ötletet továbbfejlesztve javasolja a déd- és az ükszülők napját is. Végül is 365 napból áll az év, szökőévben pedig megünnepelhetnénk a keresztszülők napját is…

A magyarokról rémtörténeteket kitaláló blogíró és független képviselő, Bogdan Diaconu kevesli az egyesülés ünnepét ezért megünnepelné az újraegyesítést is. Erre március 27-én kerülne sor, amikor 1918-ban Besszarábiát Romániához csatolták. Szabadnapokban így eléggé kifizetődőek lennének a román egyesítések, hiszen nem kellene dolgozni december 1-jén, január 24-én és március 27-én sem.

De újabb szabadnapot hozhatna a szociáldemokrata Constantin Popa törvényjavaslata is, amelynek értelmében a tanévkezdés első napja is munkamentes lenne. Kezdeményezése megindoklásában a honatyának teljesen igaza van: az iskolai év első napja valóban mindig munkanapra esik… Ezt a pechet!

És a szabadnapok népszerűsége igen nagy: az Országos Szövetség Románia Haladásáért párt képviselője, Andrei Condurăţeanu a karácsonyi fáradalmak kipihenésére karácsony harmadik napját is szabadnak szeretné látni. Szurkoljunk neki: ha a törvényt elfogadják, akkor minden ünnep harmadik napja is szabad lesz – hiszen ott a precedens…

Miron Mitrea aztán a röhögéstől talán már beolvasni sem tudná a delfinek nem-emberi személyként történő elismeréséről szóló törvénykezdeményezés címét. Az ötlet a független Remus Cerneától származik, aki jogszabálya megindoklásánál ókori eseteket hoz fel, amikor delfinek embereket mentettek meg. „Legyen szó akár valóságról, akár legendáról, tartja magát a hit, miszerint a delfinek évezredek óta hajlamosak emberéletet menteni” – zárta le a vitát Cernea, aki így a legendát is törvénybe iktathatónak tartja. (Persze, hivatkozhatott volna a román történetírásra is).

A szabadnapokra visszatérve: amikor a Demokratikus Konvenció hatalomra került, a kormány épületét nemzetiszínű csokorral kötötték át, és az országot decemberben tíz napra bezárták. Januárban pedig napvilágot látott a statisztika: decemberben jelentősen megnövekedett a termelés.