A fiatalok csodálatos világa irigylésre méltó. Annyi különleges dolog történik meg velük, egy nap alatt, mint más gyalogfelnőttel két egész élet során. Mondják is ilyen-olyan falmenti pszichomókusok és élménypedarchák, hogy az emberrel a legtöbb esemény, pompás dolog, izgi ügy tizennyolc éves korig történik meg, aztán jön a szürke unalom, a rutin és nyűg.

Nos, hősünk, a hon legfrissebb pedagógiai diadala, a nevelés és önfegyelem mintapéldánya tizenkilenc éves, tehát sikerült máris kitörnie a fenyegető szürkeségből. E percekben éppen azért kérvényeznek, küzdenek az igazságszolgáltatás vak szolgáival jóakarói az ügyvédek és talán a felnevelő iskola is, hogy szabadlábra helyezzék. Történt ugyanis, hogy a fiút elkapták azok a csúnya fakabátok, amint békésen kanabiszt árult – vegetáriánus volt, amennyiben a vadkender a növényfajok közé sorolandó Linné szerint – valamelyik iskola, óvoda, szülészet vagy munkáskantin közelében, magáról megfeledkezni tudó szórakozóhelyen. Bekasztlizták, rács mögé dugták, persze csak vizsgálati rács mögé, ui. ügyében még nem döntött a bíróság.

Mord fogvatartóinak szíve megesett a fiún, és látván, hogy igyekvő, szorgalmas, jóindulatú, adtak neki egy esélyt. Azt mondták neki, na, Vad Kenderice, ha akarsz leérettségizhecc. (A fiú örült. Gyávaságból nem javította ki a foglárok helyesírási hibáit.) Azért álljunk meg egy díszpolgári szóra: a börtönben sem dukál az első rabosítás során mindenféle európai majomság, kedvezmény, így hát Vad Kendericét csak a pótérettségin hozták versenyhelyzetbe – a rácsok megett. Mit tesz Isten, kinek hatalma végtelen, első lett megyei szinten 8,91-es átlaggal, amivel maga mögé utasított négy miniszterkölyköt, az alsóvárcai klánvezér lányunokáját, a megyei fogda parancsnokának feleségét.

Mi következhet ezután? Természetesen több akkreditált egyetem/ főiskola/zseniképző is kérvényezi majd a fiú szabadlábra helyezését és a hackertani és sikkasztástudományi karok versengeni fognak érte, hiszen, aki a börtönben jelesre érett drogárus múlttal, arra nagy jövő vár. Lehet még LSD-vállalkozó (kis, közép és nagy egyszerre), klubmenedzser, csempészbanda-szervező, teremfőnök a nemzeti katedrálisban, privatizőr, pártszakadár, hivatásos elhajló, Biblia-hamisító, egyetemi plagizátor, (túl)korán párti EP képviselő, más néven denevér Európa hajában.

És természetesen az sem kizárt, hogy jó útra tér, kilép a fogda ajtaján, ajkán ragyogó fiatalos mosollyal, 32 ép foggal, amit nem rúgtak ki odabenn, a sajtó előtt könnyekkel a szemében megfogadja, hogy soha többé nem árul kanabiszt, inkább palette nacserelt, cinkelt kártyát, lejárt sorsjegyet vakoknak, gaviszkony-tűzoltást vállal gyomorbajosoknak, tévé bemondó lesz az ál- és gólyahír műsorokban, legrosszabb esetben demonstrátor az etnobotanikai katedrán. Multikultival a gomblyukában.