Betiltják az időjárást Magyarországon – legalább is „polgári szinten”. A Vidékfejlesztési Minisztérium által összeállított meteorológiai törvénytervezet szerint ugyanis az időjárás „stratégiai fontosságú”, ezért veszélyes időjárási helyzetekben csakis az Országos Meteorológiai Szolgálat foglalkozhat vele. „A veszélyjelzés és a riasztás egyes esetekben komoly következményekkel járhat, és a meteorológiai infrastruktúra egyre növekvő költségét a magánpiac nem tudja, nem is akarja felvállalni” – olvasható a tervezetben.

A törvény ugyan nagylelkű: nem tiltja meg nem az államnál dolgozó mesterdiplomás meteorológusoknak, vagy pedig a mérőeszközeiket hitelesítő amatőr meteorológusoknak sem az előrejelzést – ám csakis olyan esetekben, ha prognózisuk nem tartalmaz veszélyes elemeket a társadalom tagjaira nézve. Arról viszont már nincs szó a tervezetben, mi is tekinthető „veszélyes elemnek”, ennek hiányában pedig a veszedelmes jelző ráhúzható bármely meteorológiai jelenségre, főleg, hogy a tervezet kereszthivatkozásokkal, oda-visszautalásokkal gyakorlatilag valamennyit az állami meteorológusok feladatának tekinti.

„Magánmeteorológusnak” nem szabad tehát fergeteget, hóvihart, jégesőt, zimankót előre jeleznie. Szélcsendet se, az a vitorlássport rajongóit érinti. A hideg- vagy melegfront érkezését is el kell hallgatnia, az ugyanis a meteopatákat zavarhatja meg, a felhős égboltot sem jelezheti előre, mert az esőt ígér, de tiltott gyümölcs lesz a köd is, hiszen az a közlekedésben részt vevők számára jelenthet veszélyt. Igaz, napsütést sem jósolhatnak, mert abban viszont napszúrást, netán hőgutát lehet kapni.

A törvénytervezet olyannyira képtelen, hogy a már végbement vagy éppen folyamatban lévő veszélyes időjárási jelenségekről sem szabad írni. A jogszabály ellen vét mondjuk az az újság, vagy tévéadó, amely például a vihar által szétzilált gabonatábláról, lecsapó villámról, balatoni viharról közöl felvételeket, videót – hacsak azok nem az állami meteorológiai intézettől származnak.

A médiának a következőkben ráadásul fizetnie kell majd az időjárás-jelentésért; de nem jár jobban akkor sem, ha mellőzi a meteót: így is, úgy is éves reklámbevételének fél százalékát kell kifizetnie az állami meteorológiai szolgálatnak.

És büntethető lesz a porban fürdő veréb, az alacsonyan repülő fecske, amely esőt, vagy a befőttes üvege alján csücsülő béka is, amely szárazságot jósol, a tavasz várható időpontjának jelzésével az állami meteorológusok elől eszi el a kenyeret a február másodikán a barlangjából előbújó vagy éppenséggel ott maradó mackó is, és bárkit megbüntethetnek, ha mondjuk Sándor-József-Benedek napkor számon kéri a meleget az ünnepeltektől…

A jogszabály elfogadása esetén az időjárás-előrejelzés teljes mértékben állami monopóliummá válik – ha úgy tetszik, azt is mondhatjuk: a kormány mondja majd meg, milyen reggelre virradunk.

Feltehetően tehát a napnyugta alkalmával gyakran pirossá váló égboltról sem szabad majd írni. Nem csak azért, mert szélvihart ígér, hanem azért is, mert – vörös.