Vészhelyzetben az állami vezetők és a szakemberek egy szűk csoportjára bízzuk a döntést. Akiktől azt várjuk, hogy tegyék a dolgukat: kövessék közjót, ismerjék az adatokat, lássák az összefüggéseket a döntések és azok következményei között, szakszerűen, bátran, ha kell, könyörtelenül. És mindannyian reméljük azt, hogy amennyire emberileg, intézményileg, társadalmilag lehetséges, döntéseik eredményesek lesznek. Az eredményesség a koronavírus-járványban azt jelenti, hogy a terjedés lassú lesz, sikerül megkímélni a leginkább veszélyeztetett idős embereket. Ha a kínai és olasz tapasztalatot nézzük, akkor a járvány gyors terjedését csak és kizárólag a szociális kapcsolatok csökkentésével lehet lassítani. Hogy az egy fedél alatt lakó emberek minél kevesebbet vagy lehetőleg egyáltalán ne érintkezzenek másokkal. Ha ezt három hétig mindenki megtenné, a járvány terjedése teljesen leállna.

Romániában a parlament és a pártok a központi hatóságra, az államelnökre a kormányra, ezen belül a belügyminisztériumra, a sürgős helyzeteket bizottságára bízta a döntéseket.

És mégis azt kell látnunk, hogy a rendkívüli helyzet dacára – miközben az egészségügyi dolgozók munkája kiváló és minden elismerést megilleti őket – a sürgősségi döntések egy részét, tulajdonképpen a legfontosabbakat a rövidtávú politikai számítások határozzák meg:

1. Nagyon késői volt az államelnök kérése a külföldön élő románok felé, hogy ne utazzanak haza. A diaszpóra szavazatainak elvesztésétől tartva gyakorlatilag a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy százezrek a lehető legkönnyebben hazajuthassanak. Azzal együtt, hogy minden országnak kötelező befogadni a hazatérőket, a romániai hatóságok intézkedése gyakorlatilag hazahívást jelent. Világos, hogy csak töredékük került elkülönítésre, és sokan – nem tudjuk, mennyien – vírushordozók.

2. A romániai központi hatóság tart a kijárási tilalom elrendelésétől, talán tartanak a társadalmi hatástól, a szavazatvesztéstől. Pedig az ajánlás nem tiltás, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban a kijárási tilalom idején is az emberek többsége betartotta a szabályokat, de sokan egészen addig nem, amíg a rendőrség és a katonaság el nem kezdett járőrözni az utcákon. Ajánlás esetén a csoportos utcai bóklászást nem lehet számonkérni.

3. Az éjszakai kijárási tilalom számomra értelmezhetetlen. Sehol a világon nem volt a nappalitól eltérő éjszakai rendelkezés. Háborús időkben van logika benne, hogy az éj leple alatt az ellenséges csapatok vagy az ellenállók ne szervezkedhessenek, de járvány idején felesleges, éjszaka, köztéren gyakorlatilag nincsen társadalmi érintkezés. Az intézkedés tehát pótcselekvés.

4. A határok lezárását a külföldiek előtt Románia csak akkor hozta meg, amikor gyakorlatilag értelmetlen volt, hiszen minden környező ország már megtette. Elsőként Szlovénia, Magyarország, majd Bulgária, Szerbia, Moldova Köztársaság és Ukrajna. A Fekete-tenger túlsó partján Törökország is. Nem is volna, ahonnan idegenek érkezzenek. Románia talán arra számított, hogy valahol jegyzik a ragaszkodását a szabad mozgáshoz. Szerintem fölösleges taktikázás volt, a vége úgyis határzár.

5. És végül egy helyi nem döntés. A kolozsvári köztéri ortodox egy kanállal áldozás járvány idején a veszélyeztetés bűncselekményét jelenti. Ijesztő, hogy a városban nem volt hatóság, amely betilthatta, leállította volna. A mindenható ortodox egyházzal egyetlen vezető sem mert szembeszállni még egy ennyire konkrét esetben sem.

A vészhelyzetben intézkedő hatóságok csak akkor tudnak eredményesek lenni, ha a polgárokat partnernek tekintik. Ha őszintén elmondják a helyzet súlyosságát, a lehetséges opciókat, és közlik a döntéseket. Kérik a polgárokat, hogy legyenek partnerek az intézkedések alkalmazásában és abban is, hogy szankcionálni fogják az ellenszegülőket. A romániai központi hatóságoknak is ez volna a dolguk, ahelyett, taktikáznak és most is azt nézik, milyen következménye lehet egyes döntéseknek az urnák előtt. Úgy tesznek most is, mint a társadalmi döntések nagy részénél: hátha ezt is megússzuk a lehető legkisebb ellenállással. A kérdés már csak az, hogy egyáltalán mikor lesznek járványkorlátozás nélküli választások, és azon hányan vesznek majd részt egészségben.

(A szerző az RMDSZ EP-képviselője)