Kolozsváron, Marosvásárhelyen és a nagyobb, több ezer vagy akár több tízezer magyar lakossal rendelkező városi környezetben a magyar közösség hozzászokott ahhoz, hogy kulturális, ismeretterjesztő és tudományos rendezvények egész sora áll rendelkezésére. Ezek ellenére persze, Kolozsváron a hetente megrendezendő kulturális rendezvényeken és ismeretterjesztő előadásokon, kiállításokon ugyanaz az 50-100 ember fordul meg, többségében az idősebb generáció köréből. Mindez sokat elmond sajnos a közművelődés legnagyobb kihívásairól is az erdélyi magyar közösség körében.

Még élesebben jelentkezik a közművelődés válsága és paradigmaváltás iránti igénye a szórvány-magyarság településein. Nagyszebenben (Hermannstadt, Sibiu) élve fél éve én is megismertem a szórványmagyarság sajátosságait: heterogén, kisszámú közösség (1000–2000 ember), kevés érdeklődő a kultúra, közművelődés iránt, nehéz kommunikáció, nemegyszer anyagi források hiánya. Ezek mind a szórvány sajátos hiányosságai, nehézségei. Nagyszeben – bár alapvetően soha nem volt egy magyar város, a magyar lakosság és jelenlét mindig is marginális volt a néhány kiemelkedő itt élő vagy vendégeskedő személyiség ellenére – mégis a szórványban fellendülő és aktív kulturális életet élő magyar közösség egyik mintapéldája. 

A Serfőző Levente által vezetett Híd – Magyar Ház kis csapata évek óta sikeres mozgatórugója és szervezője a város magyar nyelvű kulturális rendezvényeinek, programjainak. Legnagyobb sikerük kétségtelenül az évente megrendezendő Ars Hungarica Fesztivál, amely mostmár egy hetes eseménnyé nőtte ki magát és több ezer embert mozgat meg a város magyarságán jóval túlmutatva. Hasonlóan pozitív visszhangra talált a Csodavár program is, amely a legfiatalabb generációkat szólítja meg. 

Tavaly december óta egy új kulturális, közművelődési rendezvénnyel gazdagodott a város maroknyi magyarságának élete. A Szebeni History néven indult történelmi előadás-sorozat A Híd-Magyar Ház és az Erdélyi Krónika Egyesület közös együttműködésével jött létre abból a célból, hogy Nagyszeben történelmét, magyar vonatkozásait valamint az erdélyi történelem kutatásának új eredményeit az itteni magyar közönségnek mutassa be közérthető módon, de tudományos forrásokra alapozva. A havi rendszerességgel, a Szebeni Magyar Kulturális Központ Sörház utcai székházában megtartott előadások eddig főleg Nagyszeben múzeumaiban őrzött régészeti gyűjtemény történetével, Mátyás király erdélyi és nagyszebeni útjával, a város XV-XVI. gazdaságtörténetével és urbanizációs folyamatával és a város 1601–1602-es ostromával és a nagy pestissel foglalkozott. Az előadók – Lupescu Radu művészettörténész, Derzsi Júlia történész, Bándi András levéltáros és e sorok szerzője – a maguk szakterületükben jártas, elismert szakemberek, akik forráskritika és a történelem-kutatás bökkenőit ismerve, nem pártideológiák, hanem az akadémiai kutatás szabályait követve igyekeztek bemutatni a szebeni és erdélyi történelem néhány érdekes, a nagyközönség által aligha ismert részleteit. Mindez, egy olyan korban, amelyben akadémiákat szüntetnek mindennél fontosabbá vált.

A Szebeni History sorozat egyre nagyobb sikernek örvend a kis magyar közösség érdeklődőbb köreiben. A kezdeményezés márciustól történelmi filmest-sorozattal is bővül, ahol olyan kortárs történelmi filmeket, dokumentum-filmek kerülnek majd vetítésre, amelyek nemcsak a filmiparban, de történészi szakma előtt is megállják a helyüket. Remélhetőleg, ez a kezdeményezés hagyománnyá nő és számos további eseményt – könyvbemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket és a román valamint német közösség hasonló, közművelődési csoportjaival is együttműködést – fog kezdeményezni.