A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 60 százaléka támogatja azt, hogy Magyarország megpályázza a 2024-es nyári olimpiai megrendezésének jogát - hangzott el a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért miskolci szakmai konferenciáján szerdán.

A rendezvényen Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), Miskolc polgármestere kijelentette: tíz magyarból hat már biztosan azt mondja, akarja, hogy Magyarország olimpiát rendezzen, "természetesen egy ilyen kérdésre én is igent mondanék". A városvezető úgy fogalmazott: "ma egy kis nemzet olimpia rendezésére való vállalkozása nemcsak nemzeti ügyként vállalkozás, hanem szó szerint világraszóló vállalkozás, amely akár lehet egy nemzetnek dicsőséges, de buktató világraszólóságban, vagy fordítva: sikeres a világraszólóságban, de ráfizetéses a nemzetre nézve".

Szólt arról is, hogy az elmúlt években a sport és az olimpiák elüzletiesedése pontosan ezt mutatta meg. Mint mondta: különösen fontosnak tartja, hogy az ország, Budapest egy gazdaságos olimpiát szeretne, és nemcsak egy városra akar koncentrálni, vagyis nemcsak budapesti, hanem nemzeti legyen az olimpia, "remélhetően ez az a vállalkozás, ahol nemzeti konszenzus lehet".

Kriza Ákos arról is beszélt, hogy egy országnak nincs nagyobb dicsőség, minthogy olimpiát rendezzen. Ugyanakkor fontos, hogy van-e rá potenciája, képessége, hogy egy ilyen vállalkozást sikerrel rendezzen meg, és van-e rá esély, hogy ilyen projektet sikerrel vigyen végig. Leszögezte: amennyiben a potencia, az akarat és az esély együtt van, csak akkor szabad pályázni.

Varga László, Miskolc szocialista országgyűlési képviselője is az együttműködés fontosságát emelte ki beszédében. Miskolcon konszenzus alakult ki a sportban, és "bízok abban, konszenzus fog kialakulni az olimpia megrendezésének ügyében is" - mondta.

Bár az olimpia megrendezésére városok pályázhatnak, és Magyarországon csak Budapest az a város, amely egy ilyen pályázatot benyújthat, de Magyarország sikere, hogy olimpiát rendezhessen, a vidéki városok bekapcsolása egy ilyen rendezvénybe ugyanakkor azt jelentené: még sikeresebb lenne egy esetleges magyarországi nyári olimpia - tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt tíz évben a borsodi megyeszékhelyen igen sokat fordítottak sportlétesítmények fejlesztésére. Megújult a városi sportcsarnok, uszoda épült, miként jégcsarnok is. A fejlesztéseket teljes támogatással valósította meg a város, csakúgy mint a most napirenden lévőket, utóbbiak között említette a tapolcai strandfürdőt és a diósgyőri labdarúgó-stadion is.

Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemzetközi igazgatója Magyarország történelmi esélyéről, míg Bienerth Gusztáv gazdasági szakember az olimpia gazdaságosságáról értekezett. Mind a ketten emlékeztettek arra, hogy azokban a városokban, ahol már rendeztek nyári játékokat, az infrastruktúra jelentősen fejlődött, az idegenforgalom megnőtt, munkahelyek ezrei jöttek létre.

A MOB február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpiai és paralimpia megrendezésnek lehetőségét. A játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Mostanáig Boston, Róma, valamint Hamburg jelezte, hogy versenybe száll a 2024-es olimpiáért, ugyanakkor Párizs, Baku, Doha és Isztambul is fontolgatja jelentkezését.