Sokáig nem is tudták a Budapest-Bamako Rally szervezői, hogy milyen óriási mennyiségű adománnyal utazott Banjulba a kolozsvári Transilvania 4 Africa héttagú csapata és ezért a legnagyobb humanitárius tettért járó Teréz anya-díjat már jó előre „lefoglalták” egy belga csapatnak, amely egy rohammentőkocsival lepte meg a helyieket. Amikor viszont a célbaérkezés után kiderült, hogy az összes résztvevő adományait szállító két TIR-kocsi egyikét majdnem teljesen az erdélyi fiúk töltötték meg, akkor nekik is kiosztottak egy Teréz anya-díjat. 

Öt hetes kalandjáról számolt be kedd délben a kolozsvári Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti új épületének konferenciatermében a Transilvania4Africa rallycsapat három tagja. Azért csak Bakos Norbert, Deák Albert és Kovács Attila állt a sajtó elé, mert a társaság négy másik tagja - Hiriczkó Sándor, Alexandru Manole, Oláh László és Hosszú János - nem kolozsvári illetőségű.

Az esemény házigazdája Szenkovics Dezső, az EMTE kolozsvári karának főtitkára volt, aki elmondta, hogy az egyetem 48, a három oktatási helyszínről összegyűjtött számítógéppel, irodai felszereléssel járult hozzá az akció sikeréhez, amit a Transilvania4Africa csapat tagjai eljuttattak két Banjul közeli iskolának és a gambiai főváros egyik egyetemének. „A fiúk beszámolóját hallgatva jutott eszünkbe, hogy intézményi szinten is vegyük fel a kapcsolatot a jogot és nemzetközi kapcsolatokat oktató banjuli egyetemmel, hiszen ilyen szakirányaink nekünk is vannak" - fogalmazott Szenkovics Dezső.

Januárban egy autó, négy motorkerékpár és fentebb említett hét elszánt fiatal indult útnak, hogy a Budapest-Bamako Rally verseny részeként egyesítse a  jótékonykodást, a kalandot és a nemzetközi szolidaritást. Küldetésük célja orvosi és informatikai felszerelések, szúnyoghálók, víztisztító berendezések, illetve más, az ottani közösségek számára hasznos javak eljuttatása volt az afrikai országba.

A héttagú csapat két hét leforgása alatt 9 európai és afrikai országon át 9 000 kilométer utat tett meg. Az úticél Banjul, Gambia  fővárosa volt. A csapat három tagja egy Toyota Land Cruiser HDJ80-nal  (becenevén a Bestiával), a másik része pedig 4 darab, sivatagi terepre szánt, növelt üzemanyag-tartállyal és homokra tervezett gumikkal ellátott, különleges felfüggesztésű KTM 640 Adventure terep-motorbiciklivel indult útnak.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jóvoltából több tucat számítógép, képernyő, nyomtató és számítástechnikai felszerelés jutott el Afrikába, az intézmény emellett részt vállalt a csapat bemutatkozó anyagainak elkészítésében, és az utat dokumentáló film megszerkesztésére is vállalkozott.

„Nagyon nehéz volt a kocsi, hiszen az előre küldött adományok kivételével mi magunk is vittünk kisebb ajándékokat, amikkel meg tudtuk lepni az úton minket üdvözlőket. Azokon az útvonalakon Mauritániában, Nyugat-Szaharában és Szenegálban, ahol korábban a Párizs-dakar Rally is áthaladt valósággal 'letámadtak' a gyereket, hiszen hozzá vannak szoktatva ahhoz, hogy a versenyzők ajándékokat osztogatnak. Ellenben Gambiában ennek nyoma sem volt, ott mi kellett jelezzük, hogy szívesen adnánk nekik egy-két apróságot” - számolt be Bakos Norbert. A csapat egyik sofőrje azt is elmondta, hogy átlagban napi 600-700 kilométert tettek meg, ami országúton is komoly távnak számít, de - mint fogalmazott - nekik „ösvényeken és homokdűnéken” kellett ugyanezt teljesíteni. „Szándékosan nem a verseny kategóriában indultunk, mert akkor semmit sem láthattunk volna a tájból, nem állhattunk volna szóba a helybeliekkel. A túra kategóriában is ugyanaz volt a terep, de így legalább meg- megállhattunk, ha érdemesnek láttuk” - tette hozzá Bakos.

A fiúk beszámoltak arról is, hogy Szenegálban érezték először azt, hogy Afrikában vannak, Mauritánia és Nyugat-Szahara gyönyörű domborzata, tengerpartja örökre a szívükben marad.

https://www.youtube.com/watch?v=55XyTDboCHE

A rally humanitárius szellemiségéhez igazodott a Transilvania 4 Africa csapat, amikor a startégiai partnernek választott Sapientia egyetemnek köszönhetően óriási mennyiségű segély eljuttatását vállalta. Az adományozás örömét a gambiai gyerekek mosolyát látva élték meg igazából.