A csapatok és a média képviselői tisztában voltak azzal, hogy a csütörtökön este kezdődő 2019 férfi kézilabda világbajnoksággal új korszak kezdődik ebben a csapatjátékban, ám a közönséget teljesen meglepték a most először alkalmazott szabályváltozások.

A német-koreai mérkőzés első félidejében olyan szabálytalanságokért osztottak ki 7 darab két perces kiállítást és egy piros lapos végleges kiállítást a dán játékvezetők, amelyek többsége egy nappal korábban legfeljebb sárga lapos intést érdemelt volna. Ez jócskán "kiakasztotta" a berlini Mercedes Arénát zsúfolásig megtöltő, a kézilabdát szerető és jól ismerő 14 ezer nézőt, akik kifütyölték az újítást.

Amennyiben a nemzetközi kézilabda szövetség nem bírálja felül önmagát, akkor ezek a változtatások érvényben maradnak a vb további mérkőzéseire, majd lassan, de biztosan leszívárognak a nemzetközi kupa- és országos bajnoki meccsekre is.

Mutatjuk, hogy mit kell tudni.

Sárga, kék, piros lap

A sárga lapos figyelmeztetés átalakult, már nem osztogatják ki sorban a sárgákat, majd később a kétperceseket. Ennek oka, hogy az első percekben, a mérkőzés elején is történhet olyan szabálytalanság, ami 2 percet, piros lapot ér. Ebben az esetben nem lapot mutatnak fel majd a játékvezetők, hanem kétperces büntetéssel, piros lappal szankcionálnak. Ugyancsak elmarad majd a kiosztása egy-egy gól után, amennyiben az a gyorsindítást, a játék gyorsabb lefolyását késleltetné.

Gól után a visszafutó játékos még véletlenül sem akadályozhatja a középkezdés elvégzését azzal, hogy a passzzónában fut, mert azonnali 2 perc jár érte. Akkor is, ha nem szándékos. Bármely olyan szabálytalanság, amely a játékos testi épségét veszélyezteti, azonnali kizárással jár.

Védik a lövőkezet, mivel ez a játékos munkaeszköze. Ha az ellen irányul a szabálytalanság, akkor az a mértékétől függően 2 percet, kizárást, kizárást és kék lapot érhet.

Szélső védő, támadó kontakt:

• - ha a védő természetellenesen lép oda (nem veszi fel időben a védő pozíciót) és úgy akadályozza a játékost, akkor az 2 perc
• - ha a játékos ennek következtében az egyensúlyát is elveszti, és így testi épségét veszélyezteti, akkor kizárás

Szigorúbban nézik a támadó, védő kapcsolatot, valamint jobban figyelnek a támadó szabálytalanságra is.

Buzzer – időkérést jelző berendezés

A 2018-as női kézilabda Európa-bajnokságon már használták a zöld lapok helyett az új időkérést jelző berendezést, mely a kvízműsorokban már látott módon működik, egyszerűen meg kell nyomni. A világbajnokságon a kispad zsűriasztal felé lévő utolsó széke mögött helyezkedik majd el. Össze van kötve a kijelzővel, az időmérő berendezéssel is, így azonnal megáll az óra, amint az edző megnyomja. Csak akkor nyomhatja meg, ha náluk van a labda, amennyiben nem így tesz: sárga lap, elveszti az időkérését, 7-es az ellenfélnek. Ha nem így tesz, és gólhelyzet is van: kizárás, kék lap, 7-es az ellenfélnek, elveszti időkérését. Ha véletlenül úgy nyomja meg, hogy már nincs időkérése, akkor nem szankcionálják, elnézőek, kivéve, ha ez az utolsó percekben, taktikai megfontolásból történik, akkor kizárás, kék lap, valamint az ellenfélnek hétméteres jár.

Passzív passz számláló

A tartalék játékvezetőnél lesz egy számláló, amellyel a passzív karjelzés utáni passzokat számolja (6 lehet), ez össze lesz kötve a kijelzővel, így mindenki számára látható lesz, azonban fontos megjegyezni, hogy ez nem hivatalos, a döntés joga a pályán tevékenykedő játékvezetőké.

A legfontosabb, hogy mivel a támadásvezetésnek megvannak a fázisai, ritmusa, így a játékvezetők ezt fogják figyelni. Lassú passzolgatással nem lehet labdát felhozni, egyből felemelhetik a bírók a kezüket. Ha már fenn van a labda, a támadásnak kapura törőnek kell lennie, ahogyan eddig is volt, ha a bíró úgy ítéli meg, akkor emelheti fel a kezét. Kritikus helyzetben (röviddel a vége előtt, eredménytartás végett) nem lehet hátrafelé játszani, passzolgatni, mert az azonnal passzív – azonnal elveszik a labdát a játékvezetők. Ugyanúgy elveszik azonnal, ha egy játékos egyértelmű gólhelyzetből kipasszolja a labdát időhúzás végett.

Itt is alkalmazzák a videobírót

16 kamerával veszik fel a meccset, amiből 3-3 a két kapufa mögött van, egy pedig össze van kötve az eredményjelzővel, ezek alapján egyértelműen meg lehet majd állapítani, hogy gól volt-e, ezt a játékvezető vissza is nézheti.

A visszanézést még az IHF fő versenybírója kérheti akkor, ha:

• - nem tudják, hogy az adott esetben ki volt szabálytalan
• - szabálytalan cserénél
• - valamint az utolsó 30 másodperc történéseinél

Egyszerre csak egy bíró nézi vissza a felvételeket – amelyik közelebb volt az esethez – ha ő nem tud dönteni, akkor elvonul és odamegy a másik is, ő is megnézi. 

Edző nem kérhet visszanézést!

A videobírót a következő labdaváltásig lehet kérni.