A Duna rendkívül alacsony vízállása láthatóvá tette Nagy Konstantin császár egykori hídja alapzatának részeit, ritka alkalmat biztosítva a régészeknek arra, hogy dokumentálják a Római Birodalom egyik leglenyűgözőbb mérnöki teljesítményét – írja a Reuters alapján a Digi24. A több mint két kilométer hosszú építményt az ókor egyik leghosszabb hídjaként tartják számon.

„A régészek számára ezek a pillanatok rendkívül értékesek, mivel a természet rövid időre feltár egy olyan objektumot, amely az idők során rejtve maradt a Duna alatt” – nyilatkozta Pavel Popov, a pleveni Regionális Történeti Múzeum munkatársa. „Ritka alkalmat nyújt számunkra, hogy megfigyeljük, dokumentáljuk és tanulmányozzuk a természetes környezetében” – tette hozzá a bolgár múzeum szakembere.

A híd, amelyet I. Konstantin császár parancsára építettek, és i. sz. 328-ban avatták fel, a mai Bulgária területén található egykori Ulpia Oescus városát kötötte össze a mai Románia területén fekvő Sucidavával. A több mint két kilométer hosszú építményt az ókor egyik leghosszabb hídjaként tartják számon, bár rövid ideig létezett. A feltételezések szerint i. sz. 367 körül nagyrészt megsemmisült.

A pleveni múzeum csapata légi felvételeket készített és dokumentálta a híd látható maradványait az észak-bulgáriai Gigen falu közelében. A kutatók drónok segítségével térképezték fel és fotózták le a felszínre került maradványokat, követve a látható alapzatok vonalát és felmérve azok állapotát.

Kapcsolódó

Lezárják a Giurgiu–Rusze Barátság-hidat szombaton egy kis időre

Szombaton tartják a Hajóparádé – két zászló, egy folyó című határon átnyúló rendezvényt Giurgiu és Rusze városokban és a Dunán.

Bulgária híd Duna-híd Duna határátkelő