Az egykori helikoni közösség képzőművészeti örökségét mutatja be az Erdélyi Helikon 100 című jubileumi kiállítás, amelyet pénteken 17 órakor nyitnak meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. A tárlat műalkotásokon és korabeli dokumentumokon keresztül idézi fel a két világháború közötti erdélyi magyar szellemi és kulturális élet meghatározó közösségének történetét.

Száz évvel ezelőtt, 1926-ban alakult meg az Erdélyi Helikon íróközössége, amelynek tagjai Kemény János meghívására a marosvécsi kastélyban találkoztak.

A helikoni összejövetelek idővel a korszak egyik legjelentősebb erdélyi szellemi műhelyévé váltak. A közösség célja az volt, hogy a különböző felekezeti, politikai és személyes nézetkülönbségeken felülemelkedve teremtsen párbeszédet az erdélyi magyar irodalom és művészet jelenéről, illetve jövőjéről.

A Haáz Rezső Múzeum kiállítása arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a Helikon története nem csupán az írókról szólt. Grafikusok, illusztrátorok, könyvművészek, festők és szobrászok is hozzájárultak a mozgalom vizuális arculatának kialakításához. A látogatók portrékon és karikatúrákon keresztül ismerhetik meg a helikoni közösség tagjait, emellett válogatást láthatnak azoknak az alkotóknak a munkáiból, akik az Erdélyi Helikon folyóirat és az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványainak megjelenését formálták.

A tárlaton többek között Kós Károly, Bánffy Miklós, Szolnay Sándor, Stróbl Alajos, Gallasz Nándor, Szervátiusz Jenő, Gy. Szabó Béla, Buday György, T. Karácsony Emmy, Makkai Piroska és Nagy Imre alkotásai is helyet kapnak. Utóbbi ikonikus portrésorozata máig meghatározó része a Helikonról kialakult vizuális emlékezetnek.

A kiállítás számos kevésbé ismert részletre is választ keres, kiderül például, ki tervezte a marosvécsi helikoni kőasztal feliratait, ki készítette a folyóirat borítóit, illetve ki alkotta és ki kapta az Erdélyi Helikon első mecénási emlékplakettjét. A látogatók azt is megtudhatják, miként került Kós Károly a jelmeztervezés világába, és mi történt Kuncz Aladár szobrával.

A székelyudvarhelyi tárlat egyik különlegessége Ács Ferenc női portréja, amely a helyi Képtár gyűjteményéből érkezik a kiállításra. A 150 éve született kolozsvári festőművésznek két arcképét őrzi az intézmény, a most bemutatott, 1935-re datált női portrét, valamint Rösler Károly festőművész arcképét. Utóbbi arra utal, hogy Ács kapcsolatban állt a székelyudvarhelyi művésszel, akinek hagyatékából számos alkotás került a helyi múzeum gyűjteményébe.