A Svéd Akadémia által odaítélt irodalmi Nobel-díj nyertesét csütörtökön hirdetik ki. Idén is az esélyesek között emlegetik Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert is. A fogadóirodák szerint Krasznahorkai neve vezet. Az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, Károlyi Csaba az Indexnek nyilatkozva elmondta, Krasznahorkai nagyon népszerű, főleg a német nyelvterületen és Amerikában. 

Van rá esély, hogy idén magyar író, Krasznahorkai László vagy Nádas Péter kapja az irodalmi Nobel-díjat – mondta Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese az Indexnek. A portál azt írja, egyre inkább beindultak a találgatások, ki nyeri idén a díjat; a fogadóirodákban már gőzerővel teszik a tétjeiket, és folyamatosan változik, ki vezeti a listát. Krasznahorkai László neve elöl szerepel.

Hogy a fogadóirodák szerint miért nőtt hirtelen a magyar író esélye, erre Károlyi Csaba szerint a válasz az, hogy ez véletlenen is múlhat, bár Krasznahorkai nagyon népszerű, főleg a német nyelvterületen és Amerikában, ahol a keleti part elit értelmiségi köreiben eddig is nagy népszerűségnek örvendett.

Van esély rá, hogy Krasznahorkai László megkapja a Nobel-díjat. Mindemellett nem érdemes különösebben foglalkozni a fogadóirodák tippjeivel, amik pénzeket szednek – mondta a kritikus, aki azt tapasztalja, hogy általában nem az kapja a díjat, akit a fogadóirodák a legnagyobb esélyesnek tartanak. „De nagyon boldog lennék, ha Krasznahorkai László vagy Nádas Péter kapná, akik mindketten évről évre ott vannak az esélyesek között.”

A magyar irodalmi közeg mindig latolgatja az esélyeket, fogalmazott Károlyi, aki szerint Kertész Imre 2002-es díjazása után olyan hangokat lehetett hallani, hogy „szegény Esterházy Péter vagy Nádas Péter már biztos sosem kapja meg”, mivel 15–20 évente adódhat, hogy egy kis nyelv irodalmából valaki „befutó” lesz. Ha Krasznahorkai vagy Nádas Péter kapná a díjat, az a kritikus szerint nyilván pozitívan hatna a két szerző megítélésére; hozzáfűzte, hogy ők már most is világsztárok, legalábbis Magyarországról nézve. Népszerűségük biztosan tovább nőne, és rajtuk keresztül talán több magyar íróra irányulna figyelem, ahogy Kertész Imre díja után is történt.

Károlyi Csaba szerint az egyik gyakori hiedelem a jelölési rendszerrel kapcsolatban, hogy Alfred Nobel végrendelete szerint a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda, azonban később a rendszer bővült: ma már nemcsak a Svéd Akadémia tagjai, hanem más akadémiák, intézmények, társaságok, írószövetségek is jogosultak javaslatot tenni. A jelöléshez szükséges jogosultságot továbbra is a Svéd Akadémia határozza meg, és évente kiválasztott személyek és szervezetek kapnak meghívást a részvételre.

1973-ban például négy magyar írót jelöltek Nobel-díjra: Illyés Gyulát, Juhász Ferencet, Mécs Lászlót és Weöres Sándort; a listán szerepelt még többek közt Jorge Luis Borges, Simone de Beauvoir, Friedrich Dürrenmatt és Thornton Wilder is. A díjat Patrick White kapta epikus és pszichológiai elbeszélő művészetéért.

„Sokan azt hiszik, ha jelölték Illyés Gyulát vagy Weöres Sándort, biztosan Nobel-díjat kapnak, de ez nem így van. Évtizedeken át sok jelölés érkezett, mégsem kapták meg a nagy magyar írók” – mondta a főszerkesztő-helyettes.

Kérdezték arról is, hogy a Nobel-bizottság döntése politikai, kulturális vagy esztétikai szempontok alapján születik-e. Károlyi szerint nehéz eldönteni, mivel a szempontok keverednek. A bizottság nagy szakértői bázissal dolgozik; a nagy nyelveknek külön előolvasói vannak, akik fordításban is áttekintik a műveket, mivel például kínaiul nem olvasnak.

A fogadóirodáknál leggyakrabban Murakami Haruki neve merül fel, idén új jelölt Christine Rivera Garca, de Thomas Pynchon is nagy esélyes. „Pynchon már megkaphatná; remek író, hasonlóan nehéz olvasmány, mint Joyce, aki nem kapta meg. A Súlyszivárványt sem könnyű elolvasni, bár Széky János igen sok energiát beletett, hogy készítsen belőle egy fantasztikus magyar fordítást” – magyarázta. Károlyi Csaba szerint a Nobel-díj jelentősége abban is rejlik, hogy ráirányítja a figyelmet az irodalomra, különösen azok számára, akik egész évben nem olvasnak; a díj a jelenkor irodalmára, a világ irodalmára hívja fel a figyelmet.

A Svéd Akadémia által odaítélt irodalmi Nobel-díj nyertesét 2025. október 9-én, csütörtökön hirdetik ki.

Kapcsolódó

Pár nap alatt több mint egymillió példányban keltek el az idei irodalmi Nobel-díjas könyvei

Az írónő elárulta, melyik könyvvel érdemes kezdeni az ismerkedést a munkásságával.

irodalom irodalmi Nobel-díj Dél-Korea írók