Életének 98. évében elhunyt Békés Itala Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, az egyszemélyes színház magyar úttörője.

Elhunyt Békés Itala Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, Békés András Kossuth-díjas színházi rendező ikertestvére – írja az Örkény Színház közleménye alapján az MTI. Az 1927-ben született testvérpár művészi törekvéseit a szülők csak úgy támogatták, hogy „rendes szakmájuk” is lesz, így Itala kezdetben szabónak tanult, majd családja tudta nélkül szökött el a színművészeti főiskola felvételi vizsgájára, ahová egyből fel is vették.

Főiskolai tanulmányait 1950-ben fejezte be, de már 1947-től játszott az Úttörő és az Ifjúsági Színházban, a Jókai Színpadon és a Magyar Néphadsereg Színházában (ma Vígszínház). 1957-ben szerződött a Vidám Színházhoz, 1958-tól ötven éven át a Madách Színház tagja volt, majd az Örkény Színházban dolgozott és egészen 95 éves koráig játszott.

1957-ben bátyjával ők mutatták be az egyik első hazai pantomimszámot. Békés Itala az úgynevezett egyszemélyes színház hazai úttörője, e műfajjal bejárta a világot. A Nő!? (1969) című produkcióját több mint ezerszer adta elő, 26 show-műsort szerkesztett, társastáncot tanító lemezei jelentek meg, és kreatív gyermekműsorokat indított el.

Békés Itala táncos szerepekben és drámai színésznőként is maradandó alakításokat nyújtott. Több mint száz színházi szerepe volt és szintén több mint száz magyar filmben és tévéfilmben alakított epizódszerepeket (Kölyök, Vörös grófnő, Abigél, Csoda Krakkóban, Fuss, hogy utolérjenek!, Tűzoltó utca 25.) Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon nagydíjat nyert filmjében a takarítónő szerepében láthatta a közönség.

1991-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézet színpadi játékmester tanára, illetve a Lakner Stúdió tanára volt, 1992-ben létrehozta a művészképesség-fejlesztő Gondolatiskoláját. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is.

Munkásságát 1964-ben Jászai Mari-díjjal, 1982-ben Érdemes Művész, 2006-ban Kiváló Művész címmel díjazták, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át. 2010-ben művészi életpályája elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki, 2021-ben Budapestért díjat kapott. 2015-ben a 150. születésnapját ünneplő Színház- és Filmművészeti Egyetem tanévnyitóján vasdiplomát, majd 2020-ban diplomázásának 70. évfordulója alkalmából rubin oklevelet kapott.

Még Örkény István biztatta önéletrajza megírására: a három kiadást megélt, eredetileg 1990-ben kiadott Hogyan lettem senki regény, korrajz és színháztörténet egyben. 2009-ben jelent meg villámtörténeteket tartalmazó kötete, az Olvasd a buszon, 2012-ben pedig Égi játszótársak címmel adott közre színésztársairól szóló anekdotákat.