A művészet, a közösségi élmény és a tehetséggondozás jegyében zajlott szombaton a TehetségPaletta Program kézdivásárhelyi területi bemutatója a Vigadó Művelődési Központban.

A Nemzeti Művelődési Intézet kezdeményezésére életre hívott program célja, hogy találkozási lehetőséget teremtsen a Kárpát-medence amatőr művészeti közösségei és egyéni alkotói számára, miközben szakmai támogatást és fejlődési lehetőséget biztosít számukra. A rendezvény egész napos kulturális seregszemlévé nőtte ki magát, ahol gyermekek, fiatalok és felnőttek egyaránt lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák tehetségüket és alkotói munkájuk eredményeit.

A rendezvény házigazdája és műsorvezetője Deszke Kriszta volt, aki a megnyitón hangsúlyozta, hogy a TehetségPaletta nem verseny, hanem olyan szakmai és közösségi tér, ahol a bemutatkozás, az egymástól való tanulás és a közös élmények kerülnek előtérbe. Mint fogalmazott, a program egy olyan színpompás paletta, ahol a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet képviselői találkozhatnak egymással, miközben a legfiatalabb alkotók és a tapasztaltabb művészek egyaránt helyet kapnak.

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján Lung László Zsolt, a Vigadó Művelődési Központ és az Udvartér Színház igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy különleges megtiszteltetés számukra, hogy a magyar lakta területek legkeletibb pontjaként csatlakozhattak a TehetségPaletta programhoz. Elmondta, hogy amikor a résztvevők a program térképére tekintenek, láthatják, hogy Kézdivásárhely a legkeletibb helyszínként kapcsolódott be a kezdeményezésbe, ami egyszerre jelent büszkeséget és felelősséget a szervezők számára. Reményét fejezte ki, hogy ez a találkozó egy hosszú távú együttműködés kezdete lehet, és arra biztatta a fellépőket, alkotókat és a közönséget, hogy ünnepként éljék meg a napot. Kiemelte, hogy a legfontosabb érték az együttlét és az a lehetőség, hogy a résztvevők megismerhetik egymás törekvéseit, alkotásait és művészeti elképzeléseit.

Valódi találkozási lehetőség

A Nemzeti Művelődési Intézet részéről Éles Krisztina módszertani központvezető szólt a közönséghez, aki elmondta, hogy több mint ezer kilométert utazott Vas vármegyéből, hogy jelen lehessen a kézdivásárhelyi eseményen. Beszédében hangsúlyozta, hogy már a rendezvény kezdete előtt különleges élményt jelentett számára látni a résztvevők és a közönség örömét. Rámutatott, hogy a TehetségPaletta létrehozásának egyik legfontosabb oka az volt, hogy bár számos tehetséggondozó program létezik a Kárpát-medencében, kevés olyan kezdeményezés akad, amely valódi találkozási lehetőséget kínál az amatőr művészek számára. A program éppen ezért nem a versengésről, hanem a bemutatkozásról, a tapasztalatcseréről és az egymástól való tanulásról szól.

Éles Krisztina kiemelte, hogy a TehetségPaletta jóval több egyetlen rendezvénynél. A helyi bemutatókat online mentorálások, szakmai műhelyek, továbbképzések és alkotótáborok egészítik ki, amelyek révén a résztvevők hosszú távú szakmai támogatásban részesülhetnek. A program célja egy olyan kulturális hálózat kiépítése, amely összeköti a Kárpát-medence különböző régióiban élő amatőr művészeket, és lehetőséget biztosít számukra a folyamatos fejlődésre. Mint fogalmazott, a TehetségPaletta legfontosabb üzenete a találkozások megteremtése, hiszen ezekből születnek a közösségek, az együttműködések és az új alkotói utak.

A rendezvény szakmai színvonalát a meghívott mentorok jelenléte is emelte. A nap folyamán a fellépőket és alkotókat Éles Krisztina, a Nemzeti Művelődési Intézet módszertani központvezetője, Elek Ágota, az Udvartér Színház színművésze, Fórika Balázs kántor és karnagy, valamint Lénárt Tamás művészettörténész segítette szakmai tanácsaival. A mentorok nem csupán megfigyelőként vettek részt a programban, hanem értékes visszajelzésekkel és útmutatásokkal támogatták az alkotókat, hozzájárulva fejlődésükhöz és további munkájukhoz.

Színes kavalkád: novellától fúvósokig

A nap folyamán tíz előadó és alkotó mutatkozott be a komolyzene, népdaléneklés, tánc, könnyűzene, irodalom és képzőművészet kategóriáiban, előadásuk végén a mentorok jótanácsokkal, építő jellegű kritikával látták el őket. A műsort a Rezeda Népdalcsoport nyitotta meg, amelynek tagjai kézdiszentkereszti és gelencei iskolások. A fiatal énekesek kászoni népdalcsokorral léptek színpadra, előadásukat pedig a közönség nagy tapssal jutalmazta.

A komolyzene kategóriában Bartos Hunor klarinétjátéka következett, majd a Felsőháromszéki Furulyacsoport mutatkozott be. A csoport különleges példája volt annak, miként képes összekapcsolni a zene a különböző települések fiataljait. Az erre az alkalomra alakult együttes berecki, kézdiszárazpataki, kézdiszentkereszti, lemhényi és ozsdolai gyermekekből állt. A 7–9 éves kis zenészek alt- és szopránfurulyán szólaltattak meg reneszánsz táncokat és magyar dallamokat. Bár legtöbben csupán egy-három éve tanulnak hangszerükön játszani, magabiztosan adták elő a több szólamú feldolgozásokat. Fellépésük nemcsak zenei élményt nyújtott, hanem azt is megmutatta, hogy a térség települései között milyen élő kulturális kapcsolat és együttműködés alakult ki az elmúlt években. A fiatal muzsikusok produkcióját Szóró Dorina és Gergely Tamás művészeti vezetők készítették elő.

Az irodalmi kategóriában Szöllősi Tamás munkájával ismerkedhetett meg a közönség. A kézdivásárhelyi születésű restaurátor és író novellaciklusában a posztszocialista kisvárosi lét világát, a felnőtté válás kihívásait és a székelyföldi közösségek mindennapjait dolgozza fel. Mivel személyesen nem tudott jelen lenni, alkotását digitális formában mutatták be.

A könnyűzenei kategóriában a VoiceCraft by Kézdi fiataljai léptek színpadra. A közösség olyan fiatalokat fog össze, akik a közös zenélésben és éneklésben találják meg az önkifejezés lehetőségét. Az LGT Valaki mondja meg című dala, valamint a Believer és a Stand By Me előadásában egyszerre volt jelen a modern hangzás és a közösségi élmény ereje.

A szünetet követően Péter Panna kortárs táncelőadása következett. A fiatal táncos a Trainwreck című zeneszámra készített koreográfiájával személyes érzéseket és gondolatokat közvetített a közönség felé. Az előadás érzékenysége és őszintesége nagy hatást gyakorolt a jelenlévőkre.

A képzőművészet kategóriában Pálkó Éva mutatta be alkotásait. A gelencei alkotó számára a festészet az önkifejezés egyik legfontosabb formája. Megújulás, Várakozás és Az élet forrása című munkáiban a természet szépsége és az ember belső lelki világa találkozik. Alkotásai a szemlélődésre és az elmélyülésre hívták a közönséget.

A népdaléneklés világába Mágori Kitti vezette vissza a hallgatóságot, aki az A csitári hegyek alatt és a Bazsa Mári libája című népdalokat adta elő. A fiatal énekesnő előadását a közönség szeretettel fogadta.

A seregszemlét a Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekarfellépése folytatta. A 10–13 éves gyermekekből álló együttes indulókat és könnyűzenei feldolgozásokat szólaltatott meg, bizonyítva, hogy a térségben a fúvószenei hagyományoknak biztos jövője van.

A rendezvény zárómomentuma a Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekar fellépése volt. Az együttes 2019-ben alakult, és mára több mint ötven tagot számlál. A zenekar különlegessége, hogy tizenegy település fiatal zenészeit fogja össze, akik rendszeresen találkoznak próbákon és fellépéseken. Repertoárjukban kortárs koncertdarabok és ismert dallamok egyaránt helyet kaptak, előadásuk pedig méltó zárása volt a nap komolyzenei programjának.

A TehetségPaletta kézdivásárhelyi bemutatója ismét bizonyította, hogy a művészet nem csupán az önkifejezés eszköze, hanem közösségteremtő erő is. A Vigadó Művelődési Központban eltöltött szombati nap így nemcsak a tehetségek bemutatkozásáról szólt, hanem arról is, hogy a kultúra képes összekötni embereket, településeket és generációkat a Kárpát-medence egész területén.